Tagszakszervezeteink oldalai (kattints a lenyitáshoz)

Hírek


Papíripari Világkonferencia a VDSZ-ben

Huszonnégy ország mintegy százhúsz képviselője érkezett november 29-30-án az IndustriAll Global Cellulóz- és Papíripari Konferenciájára, amelynek a VDSZ Székháza adott helyet. A rendezvényen a felek kidolgozták a következő négy év akciótervét.

papirvk2017_421

Elsőként Kemal Özkan, az IndustriAll Global főtitkárhelyettese és Székely Tamás, a VDSZ elnöke köszöntötte a vendégeket. Özkan elöljáróban elmondta: elsődleges célunk a szakszervezet erősítése, az atipikus munkavállalás elleni fellépés. Kiemelte, milyen

fontos volt a 2012-es IndustriAll egyesülés: az összefogás a jövő útja.

Az újraiparosítás Irinyi-terve a magyar kormány részéről prioritás, a nemzetközi

versenyben az iparpolitika kiemelten fontos, versenyképességre van szükség – emelte ki

Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A múlt év

végén indult Nemzeti Beszállítói Program keretében 2017. októberében 6 mintagyárat

jelöltek ki. Ezek az ipari digitalizációval foglalkoznak, illetve KKV-fejszetésekre is

törekednek. Emellett elindult a Beszállító Fejlesztési Program is, a terméklánc fejlesztéséhez.

Az államtitkár szerint a magyar gazdaság jól fejlődik: 4,3; 3,3; és 3,6 % bővülés

volt az elmúlt időszakban. Kiemelte: az Ipar 4.0 kihívásaira való felkészüléshez az iparág

jelentős kormányzati támogatást kap. Tom Grinter, az IndustriAll kutatási és

ágazati szakértője ismertette, hogy három alágazat – cellulóz-, papír- és karton-csomagolás

– közül a cellulóz-alágazatban enyhe csökkenés figyelhető meg. A piaci kereslet

alacsonyabb – a fele Ázsiában, negyede Észak-Amerikában és Európában található

–, és Kína mind komolyabb szereplője a piacnak. Grinter megemlítette a sajtó átalakulását:

a nyomtatott lapoknak lassan leáldoz (mindent digitálisan, online olvasunk), sokkal kevesebb a nyomatott termék. Szem előtt kell tartanunk a környezetvédelmet: az erdőirtásokat,

az üvegházhatást okozó gázok kérdéskörét. Jon Geenen az amerikai Working

Uniting képviseletében alátámasztotta: a digitalizáció hatásai a régióban is nehézségeket

okoznak. Gyakoriak a leépítések, átrendeződések, átszervezések, minden a nyereségtől

függ. Fontos, hogy a tönkrement cégek ügyeit szakszervezetileg jól kezeljük – hívta

fel a figyelmet. Tommy Murphy (Egyesült Királyság, Workers Uniting Europe) kiemelte:

a helyi, specifikus megoldások mellett nagy szükség van a taglétszám-növelésre, ami

közös stratégia nélkül nehéz. A siker érdekében a nőket is jobban meg kell nyerni a

közös ügynek! Maryline Morand Franciaországból, a FCE-CFDT képviseletében bérezési különbségekről

beszélt: a külföldi cégeknél gyakran többet lehet keresni, mint a francia

vállalatoknál. Utóbb számos üzembezárás történt, sok a konfliktus és a kártérítési per.

Nehézkes a toborzás és alapanyag-ellátás, sok a túlóra, feszített a munkarend – érezni

a munkaerőhiányt. A képviselő jogszabályi változtatásokat tart szükségesnek. Mivel a fiatalok

elutasítják a 6 napos munkahetet vagy a 12 órás műszakokat, változtatnunk kell eddigi

felfogásunkon. Rosalina Silva (CNQ-CUT) a nehéz

brazil helyzetet vázolta: a politikai puccsot a jogok megnyirbálása követte. 2018 Brazíliában

is választási év. A vezető szerint fontos az emberekkel megértetni, hogy a puccs

következményei miatt össze kell fogni, emelni a nők arányát. A papíripari szektorban

dolgozóknak mindössze 22%-a nő, és jóval kevesebbet keresnek a férfiaknál. Ennél is

rosszabb a helyzet Kolumbiában, ahol több száz tisztségviselőt öltek meg az utóbbi években,

az igazságszolgáltatás pedig nem segít. A hozzászólók kérték a jelen lévő szervezeteket,

hogy álljanak ki mellettük. Brazíliában nemrég engedélyezték a génmódosított

eukaliptusz termesztését. A mindössze 5 év alatt kifejlődő növényt főként a szegényebb

területeken ültették, ám a feldolgozása akár rákkeltő hatású faport is jelenthet.

 

 

 

 

Munkahelyi egészség és biztonság

Leeann Foster (USA, USW) kezdésként statisztikákat mutatott: területükön 70%-os a

szervezettség, magas a kollektív szerződések aránya. Ennek ellenére sok a munkabaleset a

szektorban, kifejezetten a halálos kimenetelű. A legtöbb ilyen a papír-, acél- és olajiparnál

volt 2010-2016 között. Foster a tájékoztató kampányok fontosságát és a munkavédelmi

képviselők állandó képzését hangsúlyozta. Brian Kohler, az IndustriAll Egészségi, biztonsági,

fenntarthatósági igazgatója elmondta: az ILO szerint 2,3 millió a (munkahelyi) halálesetek

száma. Ezek 80%-a megbetegedés utáni, 20% a munkabaleseti halál. Kohler kijelentette: nem

a munkást, hanem a folyamatot kell kontrollálni! Az igazgató szerint a fejlődő világ fő problémája

az alapvető munkafeltételek hiánya. A cégek a dolgozók felelősségét hangsúlyozzák,

holott ez a munkáltató felelőssége! Ideje volna elérni, hogy a jogszabályok ne mindig csak

kullogjanak a munkavédelem után. Tsuyoshi Fukomoto (KAMIPA RENGO,

Japán) az 1962-es egészségvédelmi és munkavédelmi törvényről mesélt. Az OHSAS

szabályok mellett saját szabályozóik vannak közös bizottságokkal. Évente végeznek

stresz-szint-ellenőrzést és egyéb állapotfelméréseket, de így is magas a halálos

balesetek száma. Denise Campbell-Burns (CFMEU, Ausztrália) elmondta: a szektorban

több konferenciát is szerveztek már. Figyelnek az egészségügyi állapotfelmérésekre,

alkohol- és drogteszteket végeznek, s átadják egymásnak tapasztalataikat. A szektor

dolgozóinak életkora nő, ezért fontos a magas vérnyomás kiszűrése, megelőzése, és

az olyan kényelmi-egészségügyi szolgáltatások, mint a masszázs. Fontos, hogy a gépek

a lehető legkönnyebbé tegyék a munkát, ehhez az új dolgozók megfelelő képzése kell.

Minden ismert és bevált munkavédelmi lehetőséget, védelmet biztosítani kell – emelte

ki az ausztrál szakember.

 

Kollektív tárgyalások – stratégiák és kihívások

Mikael Jansson (Pappers) elmondta: Svédországban:

90%-os szervezettség, és a cégek 100%-ánál van kollektív szerződés. Ám ebben

az idilli állapotban is tenni kell a tagok megtartásáért: csökkenteni a munkaidőt,

odafigyelni a szabadságok kiadására például. A svéd munkavállalók átlagéletkora 47

év és emelkedik. Jansson szerint a kollektív szerződések tárgyalásain a munkavédelem is

fontos téma. Lényeges, hogy lássuk a munkaerő-kölcsönzés és a flexicurity (a munkaerő-

piac rugalmas alkalmazkodási képessége) veszélyeit. Nelson Saragih (FSP2KI)

megemlítette, hogy Indonéziában két évig tartó kollektív szerződéseket kötnek. Roppant

fontos a sztrájkhelyzetek esetén a nemzetközi támogatás!

Az argentin Mario Augusto Meller (FETIA) kiemelte: egy ország berendezkedése

és államformája meghatározó a szakszervezet működésében. Hazájában eleinte tiltott

volt a kollektív szerződés, később is szankciókkal kellett szembenézniük a szakszervezetiseknek.

Az 1955-ben a demokratikusan megválasztott kormány megdöntötte a katonai

rezsimet, és engedélyezte a szakszervezeti működést. Ám az 1967-es forradalom

kemény diktatúrát hozott. Az ezredforduló óta sok a korrupciós botrány. Meller rámutatott:

a gazdasági fejlődés alapja a társadalmi és szociális párbeszéd.

A kanadai Renaud Gagne (Unifor) a kereskedelmi konfliktushelyzetet elemezte: a

déli országok nyersanyag-beszállítók, de ez nincs megfelelően kompenzálva. Nehéz a

fiatalok megnyerése: 78 %-ról 20%-ra csökkent a szakszervezeti tömörülési arány az

ágazatban. Bérfeszültség van régi és új munkavállalók között. A szakember felhívta a figyelmet

az új értékesítési csatornák fontosságára és az innovatív felhasználásra.

Enung Yani Surani (Ms.) Indonéziából érkezett, a Kelet- és Dél-Jáva szigetén négy

szakszervezeti szövetséget tömörítő FSP KEP képviseletében. A kollektív szerződések

aránya náluk 70% körüli, ezek a törvényekhez hasonló hatályúak. Náluk is központi

kérdés a munkaidő: tiszteletben kell például tartani a muszlim lakosság szokásait – úgy,

hogy az mindenki számára méltányos legyen. A hozzászólások rávilágítottak: a bérek

mellett a munkavégzés minőségi feltételei is fontosak, hogy a munkavállaló sikeresen

összeegyeztethesse a munkát és a magánéletet.

A résztvevők mindannyian egyetértettek abban, hogy fiatalításra van szükség: ifjú tárgyalókat,

aktivistákat és vezetőket kell kinevelni. Nagy probléma a potyautas-jelenség: a

„majd belépek, ha lesz eredmény” hozzáállásidehaza is ismerős…

 

Egységben az erő

A második nap fő témája a szakszervezeti erő kiépítése volt. A svéd Mikael Jansson (Pappers)

rámutatott: a hatékony keretmegállapodások nagyban megkönnyítik a kollektív szerződések

megkötését. Terje Johansen (Fellesforbundet, Norvégia) elmondta: 87 ezer tagot

számláló szervezetüknek a papírszektorban is van 1700 tagja – ám a piac változását jól jelzi,

hogy 2005-ben még 5000 tagjuk dolgozott a szektorban! Globális keretmegállapodást

2002-ben kötöttek először, legutóbb 2013. decemberében frissítették. Helyet kapnak benne

a munkakörülmények, diszkrimináció-ellenes pontok és a gyermekmunka tilalma is.

Egyes régiókban specifikus problémák jelentenek súlyos gondokat. Dél-Amerikában

ilyen a női-férfi béregyenlőség: a szakszervezetek régóta próbálják csökkenteni az egyenlőtlenségeket,

ám ezt politikailag nehéz megvalósítani. A chilei José Daza Cáceres

(CMPC Cellulosa) elmondta: ernyőszervezetek létrehozásán fáradoznak.

 

A termelés és munka

jövője a papíriparban

 

Kemal Özkan, az IndustriAll Global főtitkárhelyettese elsősorban a digitalizációról

beszélt. Az Ipar 4.0 korát éljük, a digitális platformra való átállás zajlik, ami alapjaiban

formálja át a piacot: a mesterséges intelligencia és a robotika miatt Észak-Amerikából

Kínába helyeződik át a hangsúly. Az autóipar gyorsan fejlődik, de a szállítás, csomagolás

területe is: jelenleg 38%, de már mindössze 5 év múlva is 72% felett várható a digitalizáció

szintje! Özkan hangsúlyozta: egyre magasabb szintű és értékű munkahelyekre

lesz igény, ehhez pedig jobb oktatás szükséges. Világosan látszik, hogy nincs, nem

lesz elegendő szakképzett munkaerő, mert a fiatalokat már most sem érdekli annyira az

ilyen típusú képzés: a több pénzt hozó pénzügyi terület vonzóbb. Az IndustriAll Global

honlapján megtalálható akcióterv vázolja a teendőket: konzultáció minden szinten, jog

az oktatáshoz és a minőségi munkahelyhez – de a privát élethez is. A honlapon hamarosan

elérhető az Ipar 4.0-val kapcsolatos teendőkről szóló összefoglaló is.

Peter Schuld, a német IG BCE ágazati csoportfőtitkára az Airbnb és az Uber példájával

szemléltette, miként – milyen gyorsan – változik egy adott iparág, cserélődnek

le a szereplői szinte egyik napról a másikra. Az előbbi cég az ingatlanpiacot forgatta fel

fenekestül, az Uber (ahol nem tiltották be) gyakorlatilag átvette a taxitársaságok helyét.

Schuld figyelmeztetett: pár éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy okostelefont használjunk

és felhőben tároljuk az adatainkat, ma ez a valóság. A digitalizáció miatti állandó

készenlétben állás veszélyes: ki kell alakítani az egyensúlyt munka és magánélet között. A

mesterséges intelligencia termelékenységnövekedést hoz, ám nagy a kockázata. Mivel

főként az egyszerűbb munkafolyamatokat képes átvenni, a digitalizáció elsőként ezeket

a munkaköröket, az alacsonyabb végzettségűeket fenyegeti. Felül kell vizsgálnunk, amit

eddig a munkaszervezésről és a munkaidőről gondoltunk. Schuld szerint csökken majd a

tudás „élettartama”, azaz sokkal gyorsabban évül el, amit tudunk.

Japánban 5 millió tonnával esett vissza a termelés – mondta Tsuyoshi Fukomoto a

KAMIPA RENGO szakszervezettől. Emellett strukturális változások figyelhetők meg:

csökken a munkaerő, mert öregszik a lakosság. A technológiai fejlődés miatt esik a papír

iránti igény. A cellulóz nanotechnológiai előállításával helyettesíthetővé válik a korábbi

papíranyag. Alex Millar a CFMEU Australia képviseletében elmondta: noha fiatal tagszervezetekről

van szó, máris szembesülnek a csökkenő taglétszámmal, sok a kihívás. A

törvényi szabályozáson is dolgozniuk kell: nem ritka, hogy a sztrájkokat betiltják, akadályozzák

a munkájukat. Együttműködnek a tajvani, Fülöp-szigeteki kollégákkal, elemzik

a technológiai fejlődés hatásait, hangsúlyt fektetnek az oktatásra, igyekeznek kormányzati

támogatást szerezni, és szem előtt tartják a környezetvédelmi elveket. Érdekesség,

hogy a szakszervezeti kommunikációra a biztonságos Whatsapp nevű chat-alkalmazást használják.

Juan Francisco Maciel Alsina az uruguayi FOPCU képviseletében arra hívta fel a

figyelmet, hogy az egyes országok valósága gyökeresen eltérhet. Uruguayban például

90%-os a szakszervezeti tagság, máshol ez a szám sokkal alacsonyabb. Mint mondja, a

gyárbezárások sokszor felkészületlenül érik a dolgozókat, a családokra súlyos hatással vannak

a megszűnő munkahelyek. Az uruguayi helyzet alátámasztja a konferencia legfontosabb

tanulságát: egységben az erő. A helyi szakember szerint ugyanis a sok önálló szakszervezet

nem tömörül szövetségbe, emiatt nincsenek eredmények makroszinten. Az

uruguayi átlagéletkor a szektorban 30 év. Sok helyütt a szakszervezeti vezetők az életüket

kockáztatják a munkával. A probléma mélyen, a törvényhozás szintjén orvosolható: a

demokratikus választások létfontosságúak.

 

Kovács László (VDSZ) és Jablonczay Nikolett jegyzetei alapján

 

A konferencia

támogatói

Magyar Papírmúzeumért Alapítvány

Dunapack Kft.

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata

Hotel Benczúr

Low & Bonar

Graboplast Zrt.

Halaspack Bt.

Bajza utcai Általános Iskola