Tagszakszervezeteink oldalai (kattints a lenyitáshoz)

Hírek


Tiltakozik a VDSZ a Munka Törvénykönyvének legújabb módosítási javaslata ellen, az ugyanis a szervezet szerint kizsigerelné az amúgy is túlterhelt magyar munkavállalókat.

Kizsigerelné a dolgozókat az új törvényjavaslat

Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának elnöke a múlt csütörtökön nyújtotta be azt módosítási javaslatot, amelyet 18-án már tárgyaltak is, így – noha a javaslat óriási felháborodást váltott ki – az sem kizárt, hogy július 1-től életbe léphet. Ez pedig tragikus következményekkel járna a munkavállalók szempontjából. Bánki előterjesztése nyomán ugyanis a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónaposra emelnék a munkavállalók munkaidőkeretét, azaz hároméves intervallumon belül tennék lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák „rakosgatását”.

Noha Bánki azzal érvelt, hogy a javaslat kedvez a munkavállalóknak, mert a gyengébb időszakokban sem bocsátják el őket, a VDSZ számításai szerint valóság az, hogy az amúgy is extrém mód túlterhelt magyar dolgozók pluszjuttatás nélküli túlórái így akár évi 400 órával emelkedhetnek.

Székely Tamás, a VDSZ elnöke úgy fogalmazott: a magát családbarátnak mondó Fidesz eddigi legaljasabb munkaügyi húzása ez. „Azok, akik a hároméves munkaidő-keretet megpróbálják bevezetni, e lépésükkel is bizonyítják, hogy életükben nem dolgoztak munkaidő-keretben. Különben tisztában lennének azzal, hogy egy ilyen intézkedéssel lehet a munkavállalókat a legjobban elszakítani a családjuktól.”

workers_400

Székely Tamás felháborítónak tartja, hogy a kormánypárti képviselő a szociális partnerek megkérdezése nélkül ilyen módosító javaslattal állt elő. Az elnök szerint fontos feltennünk a kérdést: vajon kivel egyeztetett Bánki Erik?

Az előterjesztés ugyanis egyértelműen a multinacionális cégeknek kedvez az alacsony keresetű munkavállalókkal szemben – különös tekintettel az ipari vállalatokra.

A helyzet abszurd voltát növeli, hogy a Versenyszféra Konzultációs Fórumon is napirenden van a Munka Törvénykönyve. Székely szerint hazugság arra hivatkozni, hogy ez a javaslat a versenyképességet javítja. „A 2012-ben hatályba lépett MT kapcsán is arra hivatkozott kormány, hogy a módosításra Magyarország versenyképességének javítása miatt volt szükség. Az utóbbi 5 évben láttuk, hogy az ország versenyképessége több területen is visszacsúszott. Ha tehát valóban javítani akarjuk a versenyképességet, akkor nem a Munka Törvénykönyvét kell változtatnunk.”

Székely Tamás egy konkrét példát is hozott, hogy érthetőbb legyen, miként befolyásolná a dolgozók jövőjét a változás. „Tegyük fel, hogy valaki egy éven át minden nap dolgozik, ám a következő évben a cégének kevés a megrendelése, ezért csak az alapbért kapja. Ha a dolgozó elmegy a vállalattól, hároméves munkaidőkeret elszámolása biztos, hogy az ő hátrányára számolják el. Arról nem is beszélve, hogy – miután a jelenlegi kormány alaposan csökkentette a számukat – nincs is annyi munkaügyi ellenőr, aki ezt ellenőrizhetné. Ez pedig óhatatlanul a munkavállalók kiszolgáltatottságához vezet.”

VDSZ Sajtóiroda