Tagszakszervezeteink oldalai (kattints a lenyitáshoz)

Hírek


A kutatás négy dimenzióban osztályozta a parlamenti képviselőket az ipar szempontjából

Elkezdődött a pártok kampánya, a választások már lassan itt vannak. A VDSZ ebből az alkalomból valami olyannal szeretett volna kirukkolni, ami saját működési területe szempontjából tud újat mutatni és hozzájárulhat a döntéshozatalhoz. A VDSZ Elnöksége ezért döntött úgy, hogy Ipari Index 2014-2018 címmel egy kutatásra ad megbízást.

A projekt célja a parlamenti képviselők ipari kérdésekkel kapcsolatos aktivitásának mélyebb feltérképezése volt. Az Ipari Index segítségével lehetőség nyílt arra, hogy objektív módszerrel mérjük a képviselők ipari kompetenciáját és aktivitását. Az ipar fontos alrendszerét teszi ki társadalmunknak, éppen ezért lényeges kérdés, hogy az országgyűlés tagjai vajon megfelelő jártassággal és szakértelemmel fordulnak-e az azt érintő kérdések felé. Ez a módszer minden képviselőre alkalmazható, egyszerű, és könnyen értelmezhető végeredményt adott. Segítségével új aspektusból hasonlíthatjuk össze a képviselőket, továbbá lehetőséget ad egy úgynevezett „szakértői kör” beazonosítására: megállapítha-tó, hogy mely képviselőknek van a legnagyobb tudása, tapasztalata az iparral kapcsolatos kérdésekben. A VDSZ működési területén ez fontos, hiszen alegnagyobb ipari szakszervezetként közel 80 ezer munkavállalót képviselünk.

A kutatás négy dimenzióban osztályozta a parlamenti képviselőket az ipar szempontjából.

Az első dimenzió az iskolai végzettség, a parlamenten kívüli munka, és az iparhoz köthető szakmai tevékenység. Itt vettük figyelembe azt is, hogy volt-e a képviselő szakszervezeti tag.

Az Index második része azt méri fel, hogy az adott képviselő választókerülete mennyire tekinthető ipari jellegűnek. Ez a KSH-ról elérhető adatok segítségével valósítható meg: a KSH honlapján elérhető az ipari dolgozók aránya járásonkénti lebontásban. Az egyéni választókerületi képviselőknél a választókerületet leginkább lefedő járás, a listáról bekerült képviselőknél pedig a születési hely járása a mérvadó.

A következő két dimenzió szorosan összefügg. A harmadik szempont az iparral kapcsolatos parlamenti felszólalásokat, törvényjavaslatokat, valamint a parlamenti bizottsági tagságot veszi figyelembe. Megvizsgáltattuk, hogy az adott képviselő adott-e be az ipart érintő törvényjavaslatot, tagja-e ipari kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottságnak. Szólalt-e  fel egyáltalán? Ha megtette, akkor a kutatás szerint a felszólalásokra plusz és mínusz pont is szerezhető volt annak függvényében, hogy a képviselő adott felszólalása előnyösen vagy hátrányosan érintette az ipart. E pont a VDSZ iparágait figyelembe véve igen jelentős, hiszen például a rezsicsökkentés propagandája teljesen ellehetetlenítette a dolgozóknak járó béremelést.

A negyedik szempont azt vizsgálja, hogy a képviselők mennyire vettek részt aktívan parlamenti munkájuk során az iparral kapcsolatos kérdések tárgyalásában. Voltak olyan képviselők, aki az iparral kapcsolatos törvények felének tárgyalásán sem vett részt. A jelenlét és a témában történt felszólalás fontos értékelési szempont volt.