Tagszakszervezeteink oldalai (kattints a lenyitáshoz)

Munkavédelem


A VDSZ kulcsfontosságú területnek tartja a munkavédelmet.

Ez alapvetően szakszervezeti feladat is, hiszen a dolgozók egészsége, biztonsága mindig az elsőrendű szempont kell legyen a munkahelyeken. Jelmondatunk: Hidd! Tudd! Tedd!

VDSZ MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG: http://vdsz.hu/munkavedelem/

E-mail: munkavedelem@vdsz.hu

VDSZ kapcsolatok munkavédelmi kérdésekben:

Cseh János - VDSZ mv. felelős, munkavédelmi szakember
(06-1-461-2462, janoscs@vdsz.hu)

Kovács László - VDSZ országos titkár, munkavédelmi szakember
(kowako@vdsz.hu - 06-1-461-2419 / +36 20 435 2389 - munkaidőben)

MUNKASZAKI KLUB Facebook oldal

További információk: munkaszaki.hu


 

 MUNKAVÉDELMI HÍREINK az alábbiakban olvashatók:

 
VDSZ összefoglaló az MSD témakörében.

A váz- és izomrendszeri megbetegedések a leggyakoribb munkahelyi betegségek közé tartoznak. Európa-szerte munkavállalók millióit sújtják, és a munkáltatóknak eurómilliárdokba kerülnek. A váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésével javítható a dolgozók életminősége, és üzleti szempontból is ésszerű.

A pszichoszociális tényezők (pl. stressz, munkahelyi rossz légkör, mobbing stb.) és a keringési  (szív- és érrendszeri) megbetegedések mellett közismerten a váz- és izomrendszer sérüléseiből fakadó munkabalesetek és munkaidő-kiesések a leginkább megoldásra, sőt megelőzésre váló terület.

A váz- és izomrendszeri megbetegedések jellemzően a hátat, a nyakat, a vállakat és a felső végtagokat érintik, de az alsó végtagokra is kihathatnak. Az ízületek és más szövetek sérülését és károsodását jelentik. Az egészségügyi panaszok a kisebb fájdalmaktól a súlyosabb, munkából való távolmaradást vagy akár orvosi kezelést is igénylő megbetegedésekig terjednek. Krónikusabb esetekben akár tartós egészségkárosodáshoz és a munkahely elvesztéséhez vezethetnek.

A váz- és izomrendszeri megbetegedések két fő csoportja a hátfájás/hátsérülés, illetve a munkához kapcsolódó felső végtagi zavarok (amelyet gyakran „ismétlődő jellegű terhelések által okozott sérülésnek” neveznek).

A munkával kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedések legtöbbször hosszú idő alatt alakulnak ki. Általában nem egy okra vezethetők vissza; sokszor egyszerre több különféle tényező együttese okozza azokat. Az ilyen megbetegedések fizikai okai és vállalati kockázati tényezői a következők lehetnek:

  • Kézi tehermozgatás, különösen a törzs hajlítása és csavarása során
  • Ismétlődő, nagy erőkifejtést igénylő mozdulatok
  • Kényelmetlen vagy statikus testhelyzetek
  • Rázkódás, rossz világítás vagy hideg munkakörnyezet
  • Gyors munkavégzés
  • Hosszan tartó ülés vagy állás ugyanabban a testhelyzetben

Egyre több bizonyíték van arra, hogy összefüggés van a pszichoszociális kockázati tényezők (különösen, ha fizikai kockázatokkal társulnak) és a váz- és izomrendszeri megbetegedések között. Ilyen kockázati tényezők többek között a következők:

  • Magas munkaterhelés vagy kismértékű önállóság
  • Munkával való elégedetlenség

Nincs egyetlen megoldás. Szokatlan vagy súlyos problémák esetén szakértői tanácsra is szükség lehet. Vannak azonban egyszerű és olcsó megoldások. Ilyen például a kocsi használata teher vagy asztalon/pulton lévő tárgyak mozgatásához.

A váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzéséhez a munkáltatóknak a következő szempontokat kell alkalmazniuk:

  • Kockázatértékelés: holisztikus szemléletmód - az összes ok értékelése és megszüntetése
  • Munkavállalói részvétel: a munkavállalók és képviselőik bevonása a lehetséges problémákkal és megoldásokkal kapcsolatos egyeztetésekbe

Az Európai Szakszervezeti Szövetség Munkavédelmi Bizottsága 2017. februári ülésén is foglalkozott a váz- és izomrendszeri megbetegedések (angolul: musculosceletal-disorders, röviden: MSD ) témakörével.

Kovács László, a munkavédelmi bizottság magyarországi delegált tagja (egyben a VDSZ munkavédelmi szakértője) elmondta, a bizottság a megelőzés kiemelt fontosságára igyekszik elsősorban felhívni a figyelmet. Ehhez előkészítés alatt van egy olyan tájékoztató kampány, amely az MSD elterjedtségére és veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet. Első körben egy széleskörű statisztikai eredményekre támaszkodó plakát kialakítása történt meg, amely alapján fel kívánjuk hívni valamennyi munkavállaló figyelmét a legfontosabbakra:

  • A váz- és izomrendszeri sérülések (MSD) 63%-át az ismétlődő karmozdulatokkal járó munkák okozzák
  • 59%-ban a hosszan tartó ülő pozíció a felelős
  • 56%-ban a számítógépekkel végzett munka ergonomiai hatásai okozzák
  • 45%-ban fárasztó, vagy fájdalmas pozícióban végzett munka a felelős
  • 32%-ban a nagy súlyú terhek cipelése okozza a túlterhelést (25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről)
  • 20%-ban a vibráció okozhatja (22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről)
  • 9%-ban emberek mozgatásával, emelésével függnek össze az MSD-s esetek

A felsorolásban a két legfontosabb, hatályos hazai rendelet (kézi anyagmozgatás, illetve rezgésexpozíciós területekre vonatkozó) található meg, amelyekben az ilyen típusú munkavégzéseket szabályozzák.

A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák megelőzését segítheti továbbá:

  • Munkahely elrendezése: a munkahelyi testhelyzetek javítását segítő munkakörnyezet kialakítása
  • Berendezés: ergonomikus és a feladatnak megfelelő berendezések használata
  • Munkavállalók: a kockázattudatosság javítása; képzés a helyes munkamódszerekről
  • Feladatok: a munkamódszerek vagy -eszközök módosítása
  • Irányítás: az ismétlődő, vagy hosszú ideig egy testhelyzetben végzett munka elkerülése megfelelő munkatervezéssel. Pihenőidő, rotációs munkavégzés vagy a munka átcsoportosítása
  • Szervezeti tényezők: a váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésére vonatkozó szabályzat kidolgozása - Az egészségügyi ellenőrzés, egészségfejlesztés és rehabilitáció, valamint a már váz- és izomrendszeri megbetegedésben szenvedő munkavállalók reintegrációja (újbóli munkába visszavezetése)  szintén figyelembe veendő a váz- és izomrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos vezetői szemlélet kapcsán.

További kutatási megállapítások a témában az EU-OSHA adataiból:

  • az MSD-k száma és az MSD kockázati tényezők expozíciója növekszik a fiatalabb munkavállalói népesség körében
  • a nők is jelentős expozíciónak vannak kitéve, de ezek a hatások jelenleg még alulértékeltek
  • A szolgáltatási foglalkozásokat jelenleg még nem számítják a fizikailag megterhelőkközé, ez tükröződik az elismert váz- és izomrendszeri foglalkozási megbetegedés adatokban, viszont ennek ellentmondanak az expozíciós adatok
  • A foglalkozással összefüggő alsóvégtag-panaszokat nem megfelelő súllyal veszik figyelembe a monitorozásnál/orvosi vizsgálatoknál, a megelőzésnél, kompenzációnál és rehabilitációnál
  • Az önfoglalkoztató munkavállalók/önálló vállalkozók valószínűleg fokozottan érintettek az MSD-k által és jobban ki vannak téve azok kockázatainak. Ez igazolja azon utóbbi törekvések helyességét, hogy az önfoglalkoztató munkavállalókat is vonják be a munkavédelmi megelőzés körébe.
  • A munkavállalók általában egyidejűleg több MSD kockázati tényezőnek vannak kitéve. Új szemlélet érvényesítése szükséges, amely figyelembe veszi a többszörös kockázatokat a kutatás, munkahelyi intézkedések és egészségügyi ellátás során.
  • Kirajzolódott egy trend a statikus munkavégzési testhelyzet irányában: a tartós munkavégzés közbeni állás és ülés is jelentős kockázati tényezők, amelyek jelentősége pillanatnyilag még alulértékelt.

Európai jogszabályok

Az európai irányelvek, a tagállamok előírásai és a helyes gyakorlatról szóló útmutatók már elismerik a váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésének fontosságát. A témához kapcsolódó irányelvek között szerepel a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló keretirányelv, illetve a kézi tehermozgatásról, a munkaeszközökről, a munkahelyi környezetre vonatkozó minimumkövetelményekről, valamint a képernyő (számítógép) előtt végzett munkáról szóló irányelv.

Az Európai Bizottság 2007-ben konzultációt  tartott a lehetséges közösségi intézkedésekről, köztük egy új jogszabályról. A lehetséges terveket az uniós irányelvek 2014–2015. évi felülvizsgálatáig felfüggesztették. A váz- és izomrendszeri megbetegedések a tagállamok és az európai szociális partnerek számára szintén elismert prioritást jelentenek.

Az Európai Munkahelyi, Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) is figyelemmel kíséri a váz- és izomrendszeri megbetegedések előfordulását, okait és megelőzését, valamint a helyes gyakorlatok megosztását is támogatja.

A szakszervezetek szerepe

Mind az európai, mind a hazai jogszabályokban lefektetett és betartandó előírások azzal a szándékkal születtek, hogy a váz- és izomrendszeri megbetegedéseket minél jobban megelőzhessük, kiiktathassuk a munkavégzés folyamatából. Ez összgazdasági érdek, és az érintett munkavállalók személyes érdeke is. Az érdekvédelem minden szintjén, így a helyi szakszervezeteknél is kiemelkedően fontos, hogy a fenti megállapításokra felhívjuk a figyelmet, tájékoztató kampányokkal, adott esetben a hazai munkavédelmi hatósággal (2017-től kezdve elnevezése: NGM Munkavédelmi Főosztály) együttműködve.

A VDSZ a munkavédelem e területét is kifejezetten nyomon követi, rendszeresen tájékoztatást ad a http://vdsz.hu/munkavedelem oldalon, valamint a http://munkaszaki.hu  oldal Facebook oldalán is: fb.com/munkaszaki

Természetesen ajánljuk az ehhez való csatlakozást, munkavédelmi tárgyú kérdéseiket pedig bármikor feltehetik akár írásban is, szakértőink MSD témában is választ adnak. E-mail címünk: munkavedelem@vdsz.hu