Ezrek mentek el a tüntetésre (Blikk.hu, 2009 április 19.)
Politikai felhangoktól és atrocitásoktól mentes, szinte családias hangulatú tüntetést tartottak tegnap délelõtt a Kossuth téren, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szervezésében.
A pár ezres tömeg a hazai konföderációk felhívására jött össze a Parlament elõtt, hogy a kormány tervezett megszorító intézkedéseit bíráló petíciót adjanak át az MSZP és a Fidesz képviselõinek. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta, hogy nem naivitás hinni abban, hogy az új kormány megfontolja a javaslataikat: ??Elégedett vagyok a tüntetéssel, nem lett belõle politikai agresszió, és az ország minden megyéjébõl képviseltették magukat a szakszervezetek. A munkabéreket sújtó járulékok csökkentése a válság idején is megvalósítható! Nem csak a munkaadókat kell elõnyben részesíteni!? ?? mondta a tüntetés szervezõje.
MSZOSZ tüntetés (Népszava Online, 2009. április 18.)
Siekeres volt a mai tüntetés? Mit értek el?
Eredményesnek tartották a szombati szakszervezeti demonstrációt az ország valamennyi régiójából érkezõ, nagy számú résztvevõre tekintettel a tüntetésen felszólaló szakszervezeti vezetõk, akik a mihamarabbi érdemi tárgyalások megkezdését várják a kormánytól, és egyelõre nem terveznek munkabeszüntetéseket. A megyei tagszervezetek jelzései alapján az MSZOSZ szerint több mint nyolcezren vettek részt a rendezvényen.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy alapvetõen sikeresnek tartja a demonstrációt, mivel Zalaegerszegtõl Záhonyig, illetve Hódmezõvásárhelytõl Gyõrig minden iparágból ás ágazatból érkeztek tagok a budapesti helyszínre. Eredménynek tekintette azt is, hogy egységesen fogalmazták meg követeléseiket, amelyet petíció formájában adtak át a kormány, illetve az MSZP, a Fidesz és a KDNP képviselõinek. (Az MDF és az SZDSZ nem küldött képviselõt a Parlament elé).
Remélte, hogy a petíciót a címzettek nemcsak elolvassák, de a döntéseknél figyelembe is veszik. Azt várja, hogy az intenzív tárgyalások a kormány képviselõivel már a jövõ héten megkezdõdjenek. "El akarjuk érni, hogy a véglegesen elfogadott intézkedések változzanak meg a mostani tervekhez képest, úgy, hogy vegyék figyelembe a munkavállalók érdekeit is" - mondta. Válságkezelésre szükség van, de nem mindegy, hogy a lépések milyen hatással lesznek a bérbõl és fizetésbõl élõkre - hangsúlyozta.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is eredményesnek nevezte a tüntetést, és megismételte: felszólítják a kormányt arra, legyen országos érdekegyeztetés április 24-én, az ülésre jöjjön el Bajnai Gordon miniszterelnök is, és ismertesse programját. "Be kellene fejezni a kétoldalú és kicsit kétszínû tárgyalásokat a kormány és a munkáltatók között" - mondta. Ez társadalmi ügy, a két szociális partner és a kormány felelõssége nem osztható - fûzte hozzá. Megerõsítette: minden tüntetést és tiltakozást a törvényes keretek között, a demokratikus rend figyelembevételével kell megtartani!
A szakszervezetek tárgyalni akarnak, ezért a SZEF, az ?SZT, az MSZOSZ és az autonómok nem terveznek sztrájkot belátható idõn belül - jegyezte meg.
Kuti László, az ?rtelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (?SZT) elnöke is méltatta az ország számos pontjáról és minden ágazatból érkezettek számát. ?gy vélte, ennek oka az lehet, hogy mindenki úgy érzi, el akarnak venni tõle valamit. Akkor, amikor múlt évben kõkemény tárgyalásokat után a közszféra nagyon sokat engedett, évek óta megy bele különbözõ bércsökkentésekbe - tette hozzá. ?gy vélte a közszférában dolgozók megélhetése került veszélybe. Az elnök azt várja: a döntéshozók alternatívát keresnek, elgondolkodnak azon, hogy honnan lehet a munkavállalókon kívül a bevételeket növelni. Egyelõre tárgyalni fogunk - mondta, de hozzátette: a tárgyalások eredménye dönti el a következõ lépéseket.
A megyei tagszervezetek jelzései, valamint a megrendelt buszok száma alapján az MSZOSZ szervezõi szerint több mint nyolcezren vettek részt a szakszervezeti demonstráción. Elõzetesen arra számítottak, hogy az ország valamennyi megyéjébõl több ezer résztvevõ érkezik.
MSZOSZ-tüntetés (Népszava Online, 2009. április 18.)
Kossuth tér: "Munkás, dolgozó, ébredj, meglopnak 18 éve!"
Az MTI becslése szerint mintegy háromezren, a szervezõk szerint több ezren vettek részt szombaton a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által szervezett demonstráción a Kossuth téren. A tüntetésen a Budapesti Rendõr-fõkapitányság közlése szerint semmiféle rendbontás nem történt. A szervezõk - tekintettel "az ország valamennyi régiójából érkezõ, nagy számú résztvevõre és az egységes fellépésre" - eredményesnek tartották a szombati szakszervezeti demonstrációt. A szakszervezetek a mihamarabbi érdemi tárgyalások megkezdését várják a kormánytól, és belátható idõn belül nem terveznek sztrájkot.
Az MTI által megkérdezett politológusok - Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet igazgatója és Lakner Zoltán - ugyanakkor úgy vélték: a demonstrációnak várhatóan nem lesz közvetlen hatása a Bajnai-kormány programjára, illetve annak konkrét intézkedéseire, ám a társadalmi tiltakozások sora késõbb elbizonytalaníthatják a döntéseket támogató szocialista és liberális képviselõket.
A szombati megmozduláson a szakszervezeti vezetõk petíciót nyújtottak át a politikusoknak a Parlament bejáratánál. A dokumentumot az MSZP, a Fidesz, a KDNP és a kormány képviselõje vette át a három szakszervezeti vezetõtõl, Pataky Pétertõl, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének, Kuti Lászlótól, az ?rtelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek, valamint Borsik Jánostól, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnökétõl vette át a petíciót.
A petíció megfogalmazói és a rendezvényen felszólalók is igazságosabb teherelosztást és haladéktalan tárgyalásokat követeltek.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) egy emberibb világért, a válságkezelés terheinek értelmes, igazságos elosztása érdekében emelt szót. ?gy vélte: elkerülhetõ a gazdasági válságot követõ társadalmi válság, ha a kormány meghallgatja és tárgyal az érdekképviseletekkel.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a természetbeni juttatások megadóztatását az eddig megkötött béralkukba történõ megengedhetetlen beavatkozásnak tartotta. ?gy vélte, ezzel legalább 3 ezer munkahely kerülhet veszélybe. Bírálta a nyugdíjrendszer igazságtalanságát, és kritikával illette az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések kedvezményeinek megkurtítását is.
A közszféra nevében emelt szót Kuti László, az ?rtelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke, aki szerint ez a szféra a kormány "pofozógépe", minden megszorítást ezen a területen kezdenek, amit visszautasítanak, csakúgy, mint a négynapos munkahét gondolatát.
Az egyórás demonstráció ideje alatt a környezõ utcákat lezárták. A tiltakozók transzparensein többek között olyan feliratok voltak olvashatók, mint például: "Munkás, dolgozó, ébredj, meglopnak 18 éve!", "Közpénzbõl közcélokat!", "Radikális, de értelmes változtatást!", "Közösen a mindennapokért!".
A tüntetés után Nyakó István, az MSZP szóvivõje azt mondta: pártja szerint a szakszervezeteknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is védeni a munkavállalók érdekeit, és a munkahelyek megõrzéséért való küzdelemben egy oldalon áll velük. Szólt arról is, hogy az MSZP továbbra is nyitott a tárgyalások folytatására a szakszervezetekkel, és továbbra is elkötelezett abban, hogy a gazdasági válság hatása ellenére minél több kenyérkeresõ állást õrizzen meg.
"Lehet tüntetni, de semmi értelme" (Privátbankár.hu, 2009. április 18.)
Az MTI-nek nyilatkozó politológusok szerint a szombati demonstrációnak várhatóan nem lesz közvetlen hatása a Bajnai-kormány programjára, illetve annak konkrét intézkedéseire, ám a társadalmi tiltakozások sora késõbb elbizonytalaníthatják a döntéseket támogató szocialista és liberális képviselõket.
Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet igazgatója szerint, mivel a Bajnai-kormány a gazdasági helyzet miatt kényszerpályán mozog, nem tehet mást, mint amit a közgazdász szakértõk az utóbbi idõben meglehetõsen vehemensen követelnek. Ezért úgy látja, a szombatihoz hasonló demonstrációk a Bajnai-programot nem írhatják át, még akkor sem, ha ezek a megmozdulások egyébként jogos egzisztenciális félelmekbõl adódnak. Mint fogalmazott, a válság olyan helyzetet teremtett, amelyben mindenki kedvezõtlenebb helyzetbe került.
Az elemzõ szerint politikai hatása azért nem lehet a demonstrációnak, mert "kötöttpályás" a kormány mozgástere, és csak azt a programot tudja végrehajtani, amelyben szakmai konszenzus van - hangoztatta.
Magyar Kornélia ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalmi nyomás olyan rizikófaktor, amivel számolni kell. Közölte, úgy látja, hogy az MSZP- és az SZDSZ-frakcióban ülõ képviselõk nem biztos, hogy mindig függetleníteni tudják magukat attól, ami az utcán zajlik, hiszen tudják, hogy a tiltakozások kihatnak a pártok népszerûségére is. Így például "benne van a pakliban" az is, hogy a képviselõk egy része egy "lélektanilag rossz pillanatban" társadalmi nyomásra kihátrál a Bajnai-kormány mögül, és nem hajlandó megszavazni egyes törvényjavaslatokat. Jelezte: ha tömegesen hátrálnak ki képviselõk a kormány mögül, az elõrehozott választást jelent.
Magyar Kornélia szerint ugyanakkor egy ilyen irracionális döntésnek kevés a valószínûsége, és inkább azt prognosztizálja, hogy a szombatihoz hasonló tüntetések hatástalanok maradnak.
Lakner Zoltán politológus nem gondolja, hogy ebben a helyzetben a szakszervezeti tiltakozás elbátortalanítaná a kormányt a nehéz döntések meghozatalától. A Vision Consulting vezetõ elemzõje ugyanakkor úgy látja: ha sok ilyen, a maihoz hasonló "jel" van, akkor ennek késõbb mégis lehet elbizonytalanító hatása. A szombati demonstráció egy állomás, aminek volt elõzménye, és nyilván lesz folytatása - fûzte hozzá.
A politológus arra mutatott rá, hogy egy demonstráció hatása nemcsak a megjelentek számától függ, hanem attól is, hogy a szakszervezetek hány érintett ember véleményét fejezik ki, és az már kihat a népszerûségi mutatókra.
Lakner Zoltán szerint a szakszervezetek tiltakozásukkal azt kívánják kifejezésre juttatni, hogy "nincsen egy olyan oszthatatlan igazság, amelynek a mentén a válságkezelõ intézkedéseket meg kell hozni". Az érdekvédõk arra kívánják felhívni a döntéshozók figyelmét: van mozgástere a kormánynak, és egyáltalán nem mindegy, hogy a társadalom melyik részére terhelik a gazdasági válság kezelésébõl adódó terheket, és milyen mértékben.
A politológus szerint a szakszervezetek célja az is, hogy elõzetesen bejelentsenek bizonyos igényeket, és kifejezésre juttassák, mi az elképzelésük vagy a kifogásuk az eddig nyilvánosságra került tervekkel kapcsolatban. Ez pedig azt jelenti, hogy újabb tiltakozások is lehetnek, ha ezeket nem követi a kormány - fûzte hozzá.
Az MSZP a munkahelyekért harcol - "Ezt diktálja a józan ész" (Gazdasági Rádió, MTI, 2009. április 18.)
Az MSZP szerint a szakszervezeteknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is védeni a munkavállalók érdekeit, és a munkahelyek megõrzéséért való küzdelemben egy oldalon áll velük - mondta Nyakó István, a párt szóvivõje a szombati szakszervezeti demonstráció után.
Hozzátette: az elmúlt hónapokban látható volt, hogy a világban, benne Európa minden országában a válság elsõsorban a munkahelyek tömeges elvesztésében nyilvánul meg. Mint mondta: ez ellen vonult a Kossuth térre több ezer munkavállaló szombaton. Nyakó István hangsúlyozta: a munkahelyek megõrzéséért való küzdelemben egy oldalon állnak velük, mert ahogyan a dolgozókat képviselõ szakszervezetek, úgy az MSZP is a munkahelyek megõrzését tekinti a legfontosabb feladatának a válság közepette.
A szóvivõ úgy fogalmazott: ahhoz sajnos kétség sem fér, hogy ennek a küzdelemnek ára van, mert csak akkor tudnak fellépni a közös ügy védelmében, ha a gazdasági válság diktálta állami kiadáscsökkentést végrehajtják. A kikerülhetetlen és szükséges változások a szakszervezetek legfõbb céljai eléréséhez, azaz a munkahelyek megõrzéséhez elengedhetetlenek - szögezte le.
A szóvivõ kiemelte: errõl tárgyalni kell, és az MSZP továbbra is nyitott a tárgyalások folytatására a szakszervezetekkel, és továbbra is elkötelezett abban, hogy a gazdasági válság hatása ellenére minél több kenyérkeresõ állást õrizzen meg. Ezt diktálja az ország érdeke, baloldaliságunk és a józan ész is - mondta Nyakó István.
Kossuth téri tömegtüntetés: több ezren maradtak otthon (ATV. Hu, 2009. április 18.)
Mintegy 3000 ember vett részt a szakszervezetetek békésen lezajló demonstrációján.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint az, hogy a munkáltatói oldal csendben van, és nem kifogásolnak válságkezelõ intézkedéseket, az azt jelenti, hogy a munkáltatók nem tartanak a megszorításoktól.
Borsik János úgy fogalmazott: minden demonstrációnak a demokratikus keretek között kell zajlania, mert ez a tárgyalások eredményességeihez hozzájárulhat. A szakszervezeti szövetség elnöke hozzátette: õk nem fognak munkabeszüntetést kérni a szakszervezeti tagoktól, mint ahogy azt a VDSZSZ teszi.
Késõbb sokkal kevésbé lehet befolyásolni a kormány döntését, ezért van szükség a szombati demonstrációra ?? tette hozzá Borsik.
A szövetség elnöke ezt a fentieket az ATV egyenes beszéd címû mûsorában mondta el pénteken.
A Kossuth téren
Szombat délelõtt 11 órakor megkezdõdött a szakszervezeti demonstráció a Kossuth téren, a Parlament elõtt. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által szervezett akcióhoz valamennyi szakszervezeti konföderáció csatlakozott.
Az MTI tudósítójának becslése szerint mintegy 2.500 ember jelent meg kezdéskor a téren, a szervezõk megítélése szerint több ezren vannak.A környezõ utcákat lezárták, a helyszínen alig tucatnyi egyenruhás rendõr és két mentõautó látható, de a jelenlévõk között sok a civil ruhás rendõr, illetve a civil biztonsági szolgálat munkatársa.
A tiltakozók sok transzparenst hoztak magukkal, az egyik táblára például az van írva: "Munkás, dolgozó, ébredj, meglopnak 18 éve!", a Rákóczi-szobornál felállított kivetítõn pedig az olvasható: Ne így! Közösen az aránytalan közterhek ellen!
Pataki Péter
Egy emberibb világért, a válságkezelés terheinek értelmes, igazságos elosztása érdekében emelt szót Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.
Tárgyalásokat sürgetett a tervezett intézkedésekrõl, és úgy vélte: elkerülhetõ a gazdasági válság után a társadalmi válság, ha a kormány meghallgatja a szakszervezeteket.
A helyszínválasztást azzal indokolta, hogy itt születnek olyan döntések az országról, amelyek gyakran nem veszik figyelembe a társadalmi hatásokat.
Nem mindegy, hogy a válságkezelõ lépések kinek, mennyire és meddig fognak fájni. Azok állnak a téren, akik legális jövedelembõl, nyugdíjból élnek, akik nem tudják optimalizálni az adójukat, és nem tehetik meg, hogy számla nélkül számolják el költségeiket - mondta.
Kuti László
Utána a közszféra érdeke nevében emelt szót Kuti László, az ?rtelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke.
Hangsúlyozta: ez a szféra a kormány "pofozógépe", minden megszorítást ezen a területen kezdenek, amit visszautasítanak, csakúgy, mint a négynapos munkahét gondolatát.
A demonstráción részt vevõk hangosan fújoltak, különösen a négynapos munkahét hallatán.
Tisztes munka, tisztes bérek kellenek - mondta. Nem látszatintézkedések kellenek, számolni kell a hatásokkal is - mondta. "?vjuk a kormányt az újabb hitszegéstõl " - mondta, emlékeztetve, hogy érvényes megállapodása van a közszféra és a kormány között.
Borsik János
Majd a béren kívüli juttatások megadóztatását és a nyugdíjrendszer igazságtalanságát emelte ki beszédében Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Kritikával illette az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezményének megkurtítását is - a tervezett intézkedések ismertetését fütty és a szónokkal egyetértõ bekiabálások kísérték.
A szakszervezeti vezetõ bírálta a kormány és a munkáltatók "összejátszását", és példaként említette a "jelenlegi miniszterelnök" által összehívott Gazdasági Szociális Tanács, valamint a Reformszövetség megalakítását. Szavaira hangos fújolással reagálta a tagok.
Bejelentette azt is: az autonómok arra szólítják fel a kormányt, hogy április 24-ére hívja össze az Országos ?rdekegyeztetõ Tanács ülését, és ismertesse programját.
A petíció
Ezek után petíciót nyújtottak át a szakszervezeti vezetõk politikusoknak a Parlament bejáratánál - jelentették a helyszínrõl az MTI tudósítói.
Az MSZP, a Fidesz, a KDNP és a kormány képviselõje a három szakszervezeti vezetõtõl, Pataky Pétertõl, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének, Kuti Lászlótól, az ?rtelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek, valamint Borsik Jánostól, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnökétõl vette át a petíciót.
A dokumentum többek között igazságosabb teherviselést követel, illetve a tárgyalások haladéktalan megkezdését kezdeményezi.
3000 résztvevõ, békés lezárás
Végül a Szózattal zárult a szakszervezetek demonstrációja szombat délben a Kossuth téren, a megmozduláson mintegy 3.000 ember vett részt - jelentette a helyszínrõl az MTI tudósítója.
A tüntetésre sokan érkeztek vidékrõl is, a résztvevõk számos szakszervezeti zászlót és különbözõ transzparenseket hoztak magukkal. A feliratok nagy többsége "Közpénzbõl közcélokat!" és "Radikális, de értelmes változtatást!" követelt, illetve a "Közösen a mindennapokért!" célt fogalmazta meg.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a rendezvény végén megköszönte az egybegyûlteknek a fegyelmezett részvételt.
A rendezvény végén az MTI tudósítója megkérdezett néhány tüntetõt, miért vett részt a demonstráción. Kajsza Zoltán, a Hivatásos ?nkormányzati Tûzoltók Szakszervezetének elnöke azt mondta: azért jöttek el, mert a megszorítások a legszegényebbeket érintik, valamint hogy tiltakozzanak a kormánynak a béren kívüli juttatásokat megadóztató terve ellen. Kijelentette: ezzel a kormány felrúgta a tûzoltósággal kötött tavaly decemberi megállapodást, amely alapján a túlóradíjat és a pluszszolgáltatásokat béren kívüli juttatás formájában akarták megfizetni.
A megkérdezettek többsége a 13. havi bér és a béren kívüli juttatások elvonását fájlalta. Mint megfogalmazták: emberibb módon való viselkedést követelnek, és azt, hogy a munkaszerzõdéseket a munkáltató ne módosíthassa egyoldalúan, ne kelljen attól rettegniük, hogy másnap megszûnhet az állásuk.
Azt kérik csökkentsék a munkavállalók járulékát is (Ma.hu, 2009. április 18.)
Igazságosabb teherelosztást és haladéktalan tárgyalásokat követeltek a szakszervezeti vezetõk szombaton a Kossuth téren tartott demonstráción.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által szervezett akcióhoz valamennyi szakszervezeti konföderáció csatlakozott. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) egy emberibb világért, a válságkezelés terheinek értelmes, igazságos elosztása érdekében emelt szót. ?gy vélte: elkerülhetõ a gazdasági válságot követõ társadalmi válság, ha a kormány meghallgatja és tárgyal az érdekképviseletekkel.
A Parlament elõtti helyszínválasztást azzal indokolta, hogy itt születnek olyan döntések az országról, amelyek gyakran nem veszik figyelembe a társadalmi hatásokat. Nem mindegy, hogy a válságkezelõ lépések kinek, mennyire és meddig fognak fájni - mondta. Emlékeztetett rá: azok állnak a téren, akik legális jövedelembõl, nyugdíjból élnek, akik nem tudják optimalizálni az adójukat, és nem tehetik, meg, hogy számla nélkül számolják el költségeiket. Bírálta, hogy a képviselõk évek óta nem tudják meghozni a döntést arról, hogy nem különböznek bármely más állampolgártól.
"Emberibb világot akarunk, amelyben nem a pénz, a tõke, a profit a meghatározó, hanem a tisztes munka becsülete, az emberhez való élet" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy nem csak globális válság van, de globális összefogás is az európai szakszervezetek között, az emberközpontú világ érdekében és a "kaszinókapitalizmus" ellen. "Az igazságtalan és értelmetlen fájdalom elviselhetetlen, nem fogadunk el olyan válságprogramot, amely nem igazságosan terhel"- mondta, és tarthatatlannak nevezte, hogy a vagyon és a tõke ne viseljen olyan terheket, mint a munkajövedelmek, a bérbõl és fizetésbõl élõk.
Felhívta a figyelmet arra: a munkavállalók eddig is áldozatvállalói voltak a válságnak, ezt pedig figyelembe kell venni, mielõtt újabb terheket "raknak rájuk". Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a természetbeni juttatások megadóztatását az eddig megkötött béralkukba történõ megengedhetetlen beavatkozásnak tartotta. ?gy vélte, ezzel legalább 3 ezer munkahely kerülhet veszélybe. Bírálta a nyugdíjrendszer igazságtalanságát, és kritikával illette az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések kedvezményeinek megkurtítását is - a tervezett intézkedések ismertetését fütty és bekiabálások kísérték.
Bírálta a szakszervezeti vezetõ a kormány és a munkáltatók "összejátszását", és példaként említette a "jelenlegi miniszterelnök" által összehívott Gazdasági Szociális Tanács, valamint a Reformszövetség megalakítását. Veszélynek nevezte, hogy a gazdasági lobbik megpróbálják erejüket, amely a Reformszövetségben is mûködik, politikai erõhatalommá váltani. "Attól Isten mentse meg Magyarországot" - mondta. Mondandójával egyetértve hangos fújolással reagálta a tagok.
Megismételte: azt követelik, hogy ne csak a munkaadók járulékát, de a munkavállalókét is csökkentse a kormány. Bejelentette azt is: az autonómok arra szólítják fel a kormányt, hogy április 24-ére hívja össze az Országos ?rdekegyeztetõ Tanács ülését, és ismertesse programját. Végezetül felhívta a figyelmet: vigyázni kell arra, hogy a válságot radikális csoportok ne használhassák ki. "Ezt itt nem engedhetjük, a céljaink mások" - hangsúlyozta. Minden tiltakozást alkotmányos keretek között kell tartani - mondta.
A közszféra nevében emelt szót Kuti László, az ?rtelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke. Hangsúlyozta: ez a szféra a kormány "pofozógépe", minden megszorítást ezen a területen kezdenek, amit visszautasítanak, csakúgy, mint a négynapos munkahét gondolatát. A demonstráción részt vevõk hangosan fújoltak, különösen a négynapos munkahét hallatán.
Tisztes munka, tisztes bérek kellenek - mondta, nem látszatintézkedések. "?vjuk a kormányt az újabb hitszegéstõl" - mondta, emlékeztetve, hogy érvényes megállapodása van a közszféra és a kormány között. Kuti László is felhívta a figyelmet arra, csak olyan "fájdalmas intézkedések" fogadhatók el, amelyeknek van értelmük, és amelyek nem veszélyeztetik a közszféra jövõjét.
"?vjuk a kormányt az újabb hitszegéstõl!" (Heti Válasz Online, 2009. április 18.)
A Szózattal ért véget a szakszervezetek demonstrációja szombat délben a Kossuth téren, a megmozduláson mintegy 3.000 ember vett részt. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által szervezett demonstráció után petíciót nyújtottak át az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és a kormány képviselõjének.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) egy emberibb világért, a válságkezelés terheinek értelmes, igazságos elosztása érdekében emelt szót. ?gy vélte: elkerülhetõ a gazdasági válságot követõ társadalmi válság, ha a kormány meghallgatja és tárgyal az érdekképviseletekkel.
A Parlament elõtti helyszínválasztást azzal indokolta, hogy itt születnek olyan döntések az országról, amelyek gyakran nem veszik figyelembe a társadalmi hatásokat. Nem mindegy, hogy a válságkezelõ lépések kinek, mennyire és meddig fognak fájni - mondta. Emlékeztetett rá: azok állnak a téren, akik legális jövedelembõl, nyugdíjból élnek, akik nem tudják optimalizálni az adójukat, és nem tehetik, meg, hogy számla nélkül számolják el költségeiket. Bírálta, hogy a képviselõk évek óta nem tudják meghozni a döntést arról, hogy nem különböznek bármely más állampolgártól.
"Emberibb világot akarunk, amelyben nem a pénz, a tõke, a profit a meghatározó, hanem a tisztes munka becsülete, az emberhez való élet" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy nem csak globális válság van, de globális összefogás is az európai szakszervezetek között, az emberközpontú világ érdekében és a "kaszinókapitalizmus" ellen.
"Az igazságtalan és értelmetlen fájdalom elviselhetetlen, nem fogadunk el olyan válságprogramot, amely nem igazságosan terhel"- mondta, és tarthatatlannak nevezte, hogy a vagyon és a tõke ne viseljen olyan terheket, mint a munkajövedelmek, a bérbõl és fizetésbõl élõk. Felhívta a figyelmet arra: a munkavállalók eddig is áldozatvállalói voltak a válságnak, ezt pedig figyelembe kell venni, mielõtt újabb terheket "raknak rájuk".
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a természetbeni juttatások megadóztatását az eddig megkötött béralkukba történõ megengedhetetlen beavatkozásnak tartotta. ?gy vélte, ezzel legalább 3 ezer munkahely kerülhet veszélybe. Bírálta a nyugdíjrendszer igazságtalanságát, és kritikával illette az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések kedvezményeinek megkurtítását is - a tervezett intézkedések ismertetését fütty és bekiabálások kísérték. Bírálta a szakszervezeti vezetõ a kormány és a munkáltatók "összejátszását", és példaként említette a "jelenlegi miniszterelnök" által összehívott Gazdasági Szociális Tanács, valamint a Reformszövetség megalakítását. Veszélynek nevezte, hogy a gazdasági lobbik megpróbálják erejüket, amely a Reformszövetségben is mûködik, politikai erõhatalommá váltani. "Attól Isten mentse meg Magyarországot" - mondta. Mondandójával egyetértve hangos fújolással reagálta a tagok.
Megismételte: azt követelik, hogy ne csak a munkaadók járulékát, de a munkavállalókét is csökkentse a kormány.
Bejelentette azt is: az autonómok arra szólítják fel a kormányt, hogy április 24-ére hívja össze az Országos ?rdekegyeztetõ Tanács ülését, és ismertesse programját. Végezetül felhívta a figyelmet: vigyázni kell arra, hogy a válságot radikális csoportok ne használhassák ki. "Ezt itt nem engedhetjük, a céljaink mások" - hangsúlyozta. Minden tiltakozást alkotmányos keretek között kell tartani - mondta.
A közszféra nevében emelt szót Kuti László, az ?rtelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke.
Hangsúlyozta: ez a szféra a kormány "pofozógépe", minden megszorítást ezen a területen kezdenek, amit visszautasítanak, csakúgy, mint a négynapos munkahét gondolatát. A demonstráción részt vevõk hangosan fújoltak, különösen a négynapos munkahét hallatán. Tisztes munka, tisztes bérek kellenek, nem látszatintézkedések - mondta.
"?vjuk a kormányt az újabb hitszegéstõl" - mondta, emlékeztetve, hogy érvényes megállapodása van a közszféra és a kormány között. Kuti László is felhívta a figyelmet arra, csak olyan "fájdalmas intézkedések" fogadhatók el, amelyeknek van értelmük, és amelyek nem veszélyeztetik a közszféra jövõjét.
A rendezvényen a szakszervezetek képviselõi a következõ petíciót adták át a kormány képviselõjének:
Tisztelt Miniszterelnök ?r!
Ne jöjjön társadalmi válság a gazdasági válsággal együtt, ezért jöttünk, ez az érdekünk! Az elmúlt hetek belpolitikai eseményei világossá tették számunkra, hogy új válságkezelési program készül, mely legerõteljesebben az alacsony jövedelmû munkavállalókat sújtja.
Az általunk ismert kormányzati intézkedés tervezetek szerinti teherviselés igazságtalan és aránytalan. A válságkezelés terheit az egész társadalomnak közösen kell viselni, és érvényt kell szerezni a társadalmi igazságosságnak. A szakszervezetek haladéktalan egyeztetéseket követelnek az O?T-ban. Elvárjuk az õszinte, világos beszédet.
Ma még van esélye annak, hogy ne kövesse a gazdasági válságot társadalmi válság. Mi ebben vagyunk érdekeltek! A tiltakozó, demonstráló szakszervezetek
Elutasítják a válságkezelést célzó tervezett intézkedéseket,
- mert a kormány nem ismerteti meg azok valós társadalmi hatásait. A "fájni fog" kevés! Kinek, mennyire és meddig - ezt jogunk van tudni! Legyenek nyilvánosak a tervezett megszorító intézkedésekhez kapcsolódó elemzések és hatástanulmányok.
- mert azok nem az arányos teherviselésen alapulnak. Az a törekvés, ami a kiskeresetûektõl elvesz, és a tehetõsebbeknek ad, erkölcstelen és tisztességtelen! A magasabb jövedelmûek viseljenek nagyobb terheket!
- mert a tõkejövedelem és a vagyon nem visel legalább olyan mértékû közterhet, mint munkajövedelmek. Követeljük a válsághelyzetre való tekintettel, átmeneti adók bevezetését az értékesebb vagyontárgyakra, és a tõkejövedelmekre!
mert azok nem a gazdaság élénkítését, a piacképesen termelõ ágazatok fejlesztését szolgálják. Az intézkedések, támogatások és kedvezmények a munkahelyek megõrzését és újabbak teremtését segítsék!
- mert azok nem segítik a feketegazdaság visszaszorítását, hanem éppen ellenkezõleg ható változtatásokat eredményeznek a legális juttatások értelmetlen mértékû megadóztatásával.
Fizetõképes kereslet nélkül nincs gazdasági fellendülés! Ehhez bérek, elkölthetõ jövedelmek kellenek. Az egyensúly megteremtéséhez, és a munkahelyek megõrzéséhez szükséges munkáltatói felelõsség, tulajdonosi és menedzseri hozzájárulás biztosítása és számonkérése is.
- mert azok ismét a közszolgálat dolgozóitól vonnak el jövedelmeket. Nem lehet a végletekig kivéreztetni a közszolgálatot! A közszolgálat szolgáltatási kapacitásának megõrzése, a közszolgálati munkavállalók keresetének jelenlegi szinten történõ stabilizálása és a közszolgálati privatizáció és kiszervezések azonnali leállítása alapvetõ követelmény.
- mert azok szociálisan kilátástalan helyzetbe sodornak a családokat, és nincsenek tekintettel a nyugdíjból élõk valós élethelyzetére. Kizárólag körültekintõ mérlegelést követõen változzék a szociális juttatások köre, mértéke és ideje!
Ezt a petíciót a hat szakszervezeti konföderáció és tagszervezeteik fogadták el, amelyek az ország minden régióját, és a gazdaság minden szegmensét képviselik.
Több ezren a Kossuth téren (Magyar Hírlap Online, 2009. április 18.)
Atrocitás nélkül ért véget a szakszervezetek demonstrációja a Kossuth téren.
A tüntetõk átadtak egy petíciót a kormány képviselõjének, illetve a parlamenti pártok képviselõinek. A petíciót csak a Fidesz, a KDNP és MSZP képviselõi vették át, az SZDSZ és az MDF részérõl ugyanis senki nem tartózkodott a helyszíne, amit a tüntetõk jelentõs füttyszóval fogadtak.
A petícióban azt kérik, hogy a kormány április 24-re hívja össze az Országos ?rdekegyeztetõ Tanácsot, s ne csak a munkaadókkal tárgyaljon, hanem haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat a munkavállalókkal is.
Délelõtt 11 órakor kezdõdött a fõvárosi Kossuth téren a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) demonstrációja, amellyel a kormány eddig megismert megszorítási tervei ellen tiltakoznak.
A tüntetõk megtöltötték a Parlament elõtti parkolót.
A környéken viszonylag kevés rendõrt és járõrautót lehetett látni, a tömegben azonban számos rendezõ figyelt a rendre.
'Elég volt a kaszinó-kapitalizmusból' (Népszabadság Online, 2009. április 18.)
"Ne jöjjön társadalmi válság a gazdasági válsággal együtt, ezért jöttünk, ez az érdekünk!" Így indokolták a szakszervezetek a budapesti Kossuth térre szervezett, az új kormány tervezett megszorító intézkedései elleni demonstrációjukat.
Az MSZOSZ által kezdeményezett tüntetésen valamennyi konföderáció képviselõi ott voltak, becslések szerint több mint két és fél ezren. Transzparenseiken is megfogalmazták üzeneteiket a döntéshozóknak. Egyebek mellett azt, hogy "Már tele a padlás csomagokkal, csak a mi címünket ismeritek?"; "Az ország érdeke nem lehet más, mint a polgárai érdeke." Az Országház elõtt felállított kivetítõn, pedig arra hívták fel a kormányt, hogy "Ne így! Közösen az aránytalan közterhek ellen!", "Keményebb fellépést a fekete munka és a korrupció ellen!"
A demonstráció szónokai hosszasan indokolták az utcai tiltakozást. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke például azt hangsúlyozta, hogy elég volt a "kaszinó-kapitalizmusnak" nevezett világból, ahol felelõtlen döntéshozók felelõtlenségükkel emberek életét teszik tönkre, lelkifurdalás nélkül. Az érdekvédõ szerint egy emberibb világért, a válságkezelés terheinek értelmes, igazságos elosztása érdekében fel kell lépniük a szakszervezeteknek. Bajnai Gordon miniszterelnök szavaira utalva azt mondta: nem mindegy, hogy kinek, mennyire és meddig fog fájni. Hosszas taps fogadta azt a kijelentését, amellyel az országgyûlési képviselõknek üzent. Eszerint a szakszervezetek olyan ház elõtt tüntetnek, ahol több mint háromszáz képviselõ nem hajlandó tudomásul venni, hogy nem különböznek egyik magyar állampolgártól sem, ezért rájuk is vonatkoznia kell a törvénynek, s nem tehetik meg, hogy számla nélkül számolják el a költségeiket.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Borsik János szavai közben kisebb incidens terelte el a szónoki emelvényrõl a figyelmet: egy idõs asszony "a magyar nép nevében" kikérte magának, hogy nem engedik szóhoz jutni a tüntetésen. Azt mondta: a szakszervezetek a kormány malmára hajtják a vizet. Borsik a pulpituson megragadta az alkalmat, s úgy folytatta mondandóját: figyelni kell arra, hogy bizonyos radikális csoportok ki akarják használni a helyzetet. Ezt ne engedjük! - szólította fel a hallgatóságot, majd bejelentette: követelik, hogy a kormány április 24-ére hívja össze az Országos érdekegyeztetõ Tanácsot, s ott a miniszterelnök adjon tájékoztatást intézkedéscsomagjáról.
A közszféra munkavállalói nevében Kuti László, az ?rtelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke elsõsorban a négynapos munkahét bevezetése ellen emelt szót, s felhívta arra a figyelmet, hogy a közintézmények dolgozói mostani fizetésük 80 százalékát kaphatják majd. Visszautasította, hogy a közszolgálati szféra a kormány "pofozógépévé" vált, minden megszorítást ezen a területen kezdenek.
A tüntetõk képviselõi végül petíciót nyújtottak át a kormány és a parlamenti pártok képviselõinek. Az SZDSZ és az MDF erre nem tartott igényt.
Véget ért a szakszervezeti demonstráció a Parlamentnél (Híradó.hu, 2009. április 18.)
Az MSZOSZ és a hozzájuk csatlakozó érdekképviseleti konföderációk a kormány eddig megismert megszorítási tervei ellen tiltakoztak
Befejezõdött szombaton déli 12 órakor a Kossuth téren a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének demonstrációja. Az emberek többsége a környezõ utcákon keresztül már el is indult a Parlamenttõl.
Az MSZOSZ és a hozzájuk csatlakozó érdekképviseleti konföderációk a kormány eddig megismert megszorítási tervei ellen tiltakozva hirdették meg demonstrációjukat. A rendezvényre érkezõk a belvárosi Alkotmány és Akadémia utcában gyülekeztek, majd onnan vonultak át délelõtt 11 órakor a Kossuth térre. Az ország különbözõ pontjairól néhány ezren érkeztek az Országház elé.
A szervezõk még délelõtt felolvastak egy petíciót követeléseikrõl. A dokumentumot késõbb átadták a Miniszterelnöki Hivatal, az MSZP, a Fidesz és a KDNP képviselõinek, az SZDSZ-tõl és az MDF-tõl azonban nem vette át senki.
A miniszterelnöknek címzett petícióban - egyebek mellett - az szerepel, hogy haladéktalan egyeztetéseket követelnek az Országos ?rdekegyeztetõ Tanácsban és az Országos Közszolgálati ?rdekegyeztetõ Tanácsban. Azt is el akarják érni, hogy legyenek nyilvánosak a megszorító intézkedésekhez kapcsolódó elemzések és hatástanulmányok. Követelik továbbá a válsághelyzetre való tekintettel átmeneti adók bevezetését az értékesebb vagyontárgyakra és tõkejövedelmekre. A levélben az is szerepel, hogy elutasítják a válságkezelést célzó tervezett intézkedéseket, mert azok nem az arányos teherviselésen alapulnak.
A petíciót az MSZOSZ mellett az összes szakszervezeti konföderáció aláírta.
A szervezõk a demonstráció megkezdése után egy órával, délben jelentették be, hogy befejezõdött a rendezvény. Az emberek többsége elindult hazafelé, negyed egy körül már a tér háromnegyed része kiürült.
MSZOSZ-tiltakozás (Népszava Online, 2009. április 18.)
Petíció a Magyar Köztársaság Kormányához - teljes terjedelemben itt olvasható
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által szervezett demonstráció után, amelyhez valamennyi szakszervezeti konföderáció csatlakozott, petíciót nyújtottak át: az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és a kormány képviselõje a három szakszervezeti vezetõtõl, Pataky Pétertõl, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének, Kuti Lászlótól, az ?rtelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek, valamint Borsik Jánostól, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnökétõl vette át a dokumentumot, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében közlünk..
Tisztelt Miniszterelnök ?r!
Ne jöjjön társadalmi válság a gazdasági válsággal együtt, ezért jöttünk, ez az érdekünk!
Az elmúlt hetek belpolitikai eseményei világossá tették számunkra, hogy új válságkezelési program készül, mely legerõteljesebben az alacsony jövedelmû munkavállalókat sújtja.
Az általunk ismert kormányzati intézkedés tervezetek szerinti teherviselés igazságtalan és aránytalan. A válságkezelés terheit az egész társadalomnak közösen kell viselni, és érvényt kell szerezni a társadalmi igazságosságnak. A szakszervezetek haladéktalan egyeztetéseket követelnek az O?T-ban. Elvárjuk az õszinte, világos beszédet.
Ma még van esélye annak, hogy ne kövesse a gazdasági válságot társadalmi válság. Mi ebben vagyunk érdekeltek!
A tiltakozó, demonstráló szakszervezetek
Elutasítják a válságkezelést célzó tervezett intézkedéseket,
- mert a kormány nem ismerteti meg azok valós társadalmi hatásait. A "fájni fog" kevés! Kinek, mennyire és meddig - ezt jogunk van tudni! Legyenek nyilvánosak a tervezett megszorító intézkedésekhez kapcsolódó elemzések és hatástanulmányok.
- mert azok nem az arányos teherviselésen alapulnak. Az a törekvés, ami a kiskeresetûektõl elvesz, és a tehetõsebbeknek ad, erkölcstelen és tisztességtelen! A magasabb jövedelmûek viseljenek nagyobb terheket!
- mert a tõkejövedelem és a vagyon nem visel legalább olyan mértékû közterhet, mint munkajövedelmek. Követeljük a válsághelyzetre való tekintettel, átmeneti adók bevezetését az értékesebb vagyontárgyakra, és a tõkejövedelmekre!
mert azok nem a gazdaság élénkítését, a piacképesen termelõ ágazatok fejlesztését szolgálják. Az intézkedések, támogatások és kedvezmények a munkahelyek megõrzését és újabbak teremtését segítsék!
mert azok nem segítik a feketegazdaság visszaszorítását, hanem éppen ellenkezõleg ható változtatásokat eredményeznek a legális juttatások értelmetlen mértékû megadóztatásával. Fizetõképes kereslet nélkül nincs gazdasági fellendülés! Ehhez bérek, elkölthetõ jövedelmek kellenek. Az egyensúly megteremtéséhez, és a munkahelyek megõrzéséhez szükséges munkáltatói felelõsség, tulajdonosi és menedzseri hozzájárulás biztosítása és számonkérése is.
- mert azok ismét a közszolgálat dolgozóitól vonnak el jövedelmeket. Nem lehet a végletekig kivéreztetni a közszolgálatot! A közszolgálat szolgáltatási kapacitásának megõrzése, a közszolgálati munkavállalók keresetének jelenlegi szinten történõ stabilizálása és a közszolgálati privatizáció és kiszervezések azonnali leállítása alapvetõ követelmény.
- mert azok szociálisan kilátástalan helyzetbe sodornak a családokat, és nincsenek tekintettel a nyugdíjból élõk valós élethelyzetére. Kizárólag körültekintõ mérlegelést követõen változzék a szociális juttatások köre, mértéke és ideje!
Ezt a petíciót a hat szakszervezeti konföderáció és tagszervezeteik fogadták el, amelyek az ország minden régióját, és a gazdaság minden szegmensét képviselik.
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma, ?rtelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok Országos Szövetsége.
"A közszféra a kormány pofozógépe" - ezrek tüntettek a Kossuth téren (Hírszerzõ.hu, 2009. április 18.)
Atrocitások nélkül, békésen tüntettek a szakszervezetek a Kossuth téren az igazságosabb közteherviselés mellett és a megszorítások ellen. Az egyórás rendezvény végén a tüntetõk átadtak egy petíciót a kormány és a parlamenti pártok képviselõinek, melyben követelik az O?T összehívását, a kiszervezések és a privatizáció leállítását is.
Szinte megtelt a Kossuth tér és a környezõ utcái a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének demonstrációján, ahol az igazságosabb közteherviselés mellett, a természetbeni juttatások megadóztatása, a 13. havi juttatás megszüntetése, a közszféra keresetének 2010-2011-re történõ befagyasztása ellen tüntettek.
Az egyórás rendezvényen nem vettek részt szélsõséges csoportok, jelen volt viszont több mint harminc szakszervezet, demonstráltak többek között a bölcsõdei dolgozók, a közalkalmazottak és köztisztviselõk és a baromfifeldolgozók. Helyszíni tudósítónk beszámolója szerint rengetegen érkeztek vidékrõl, csak Mórról tíz busszal jöttek a fõvárosba tüntetni.
"Csak a munkaadókra hallgatnak!"
"Közpénzbõl közérdeket!", "Az ország érdeke nem lehet más mint a polgár érdeke", "Munkás, dolgozó, ébredj, meglopnak 18 éve!" - ilyen és ehhez hasonló transzparenseket tartottak a résztvevõk. Tudósítónk jelentése szerint csak egyetlen kisebb szóváltás történt a rendezvényen, amikor egy nõt nem akartak közelebb engedni a szervezõk a színpadhoz.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy szükséges a válságkezelés, de ami most folyik, az aránytalan, a megszorítás a bérbõl élõket sújtja leginkább.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint sem veszik figyelembe a munkavállalókat. Mint Borsik János mondta, a kormány csak a munkaadókkal tárgyal, és erre jó példa a Reformszövetség, amely csak a munkaadók érdekeit nézi. Ezért követelik, hogy a kormány ne törölje el a 4 százalékos különadót.
Kuti László, az ?rtelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke beszédében azt mondta, a közszféra a kormány pofozógépe, minden megszorítást ezen a területen kezdenek, amit visszautasítanak, csakúgy, mint a négynapos munkahét gondolatát. Kuti felidézte Bajnai Gordon szavait, aki szerint fájni fog, de szerinte kérdés, hogy mi a fájdalom forrása. "Mert a szülés is fáj, meg az is, ha egy bakanccsal a két láb közé rúgnak. Most ez utóbbi történik" - jelentette ki.
Az O?T összehívását kezdeményezik
A tüntetõk átadtak egy petíciót a kormány képviselõjének, illetve a parlamenti pártok képviselõinek. A petíciót csak a Fidesz, a KDNP és MSZP képviselõi vették át, az SZDSZ és a MDF részérõl ugyanis senki nem tartózkodott a helyszínen - ezt a tüntetõk jelentõs füttyszóval fogadták. Igaz, a szervezõk már egy hete levélben jelezték az összes parlamenti pártnak, hogy szombaton petíciót szeretnének nekik átadni.
A petícióban azt kérik, hogy a kormány április 24-re hívja össze az Országos ?rdekegyeztetõ Tanácsot, s ne csak a munkaadókkal tárgyaljon, hanem haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat a munkavállalókkal is. Állítsák le a kiszervezéseket, ne privatizáljanak állami vállalatokat, illetve elégedetlenségüket fejezték ki a négynapos munkahéttel szemben.
Pataky Péter a rendezvény után a Hírszerzõ tudósítójának elmondta, elégedett volt a rendezvénnyel, mert bár kevesen voltak, de megmutatták, hogy nem tûrik az igazságtalan megszorításokat. Az MSZOSZ elnöke szerint azért voltak kevesen, mert sok szakszervezet csak az utolsó napokban csatalkozott a demonstrációhoz, ezért a tagok csak az utolsó pillanatban tudták meg, hogy õk is demonstrálhatnak.
Ennyi volt: véget ért a Kossuth téri tüntetés (Hírszerzõ.hu, 2009. április 18.)
A demonstráció atrocitás nélkül ért véget.
A tüntetõk átadtak egy petíciót a kormány képviselõjének, illetve a parlamenti pártok képviselõinek. A petíciót csak a Fidesz, a KDNP és MSZP képviselõi vették át, az SZDSZ és az MDF részérõl ugyanis senki nem tartózkodott a helyszínen - ezt a tüntetõk jelentõs füttyszóval fogadták.
A petícióban azt kérik, hogy a kormány április 24-re hívja össze az Országos ?rdekegyeztetõ Tanácsot, s ne csak a munkaadókkal tárgyaljon, hanem haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat a munkavállalókkal is.
Kossuth tér: a vagyont is terhelni kell, nem csak a munkát - Szakszervezetek demonstrációja (Világgazdaság Online, 2009. április 18.)
A szakszervezetek nem tudnak elfogadni olyan válságkezelõ programot, ami nem igazságosan terheli a különbözõ társadalmi rétegeket ?? hangsúlyozták a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által szervezett szombati demonstráció szónokai Budapesten, a Kossuth téren rendezett demonstrációjukon.
Az MSZOSZ megmozdulásához több szakszervezeti tömörülés is csatlakozott, például a LIGA, a Munkástanácsok- és az autonómok.
A szakszervezetek képviselõi névében Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke Borsik János az Autonómok és Kuti László az értelmiségi szakszervezetek elnöke petíciót adott át a kormány és a parlamenti pártok képviselõinek
A néhány ezer fõs demonstráción Pataky Péter azt mondta, a tõkét és a vagyont is terhelni kell, nemcsak a munkát.
Incidens a Parlamentnél: árpádsávosok szidalmazták a szakszervezeti vezetõket (Világgazdaság Online, 2009. április 18.)
A szakszervezetek békésen zajló megmozdulását kisebb incidens zavarta meg, akkor, amikor a földmûvelési tárca épülete elõtt néhány, a Kossuth téri tüntetésekrõl ismert ember hangoskodni kezdett.
A Nagy-magyarország pólós és árpádsávos kendõt viselõk a szakszervezeteket és vezetõiket is szidalmazták és azzal vádolták õket, hogy nem magyarok.
Rendõrség nem avatkozott be, csupán arrébb kisérték a rendbontókat.
Gyülekeznek a tüntetõk a Kossuth téren (Híradó Online, 2009. április 18.)
Szombaton délelõtt megkezdõdött a szakszervezeti demonstráció a Parlament elõtt.
Megkezdõdött 11 órakor a szakszervezeti demonstráció a Kossuth téren, a Parlament elõtt.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által szervezett akcióhoz valamennyi szakszervezeti konföderáció csatlakozott. Az MTI tudósítójának becslése szerint mintegy 2.500 ember jelent meg kezdéskor a téren, a szervezõk megítélése szerint több ezren vannak.
A környezõ utcákat lezárták, a helyszínen alig tucatnyi egyenruhás rendõr és két mentõautó látható, de a jelenlévõk között sok a civil ruhás rendõr, illetve a civil biztonsági szolgálat munkatársa.
A tiltakozók sok transzparenst hoztak magukkal, az egyik táblára például az van írva: "Munkás, dolgozó, ébredj, meglopnak 18 éve!", a Rákóczi-szobornál felállított kivetítõn pedig az olvasható: Ne így! Közösen az aránytalan közterhek ellen!
A demonstráción a közszféra érdeke nevében emelt szót Kuti László, az ?rtelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke.
Hangsúlyozta: ez a szféra a kormány "pofozógépe", minden megszorítást ezen a területen kezdenek, amit visszautasítanak, csakúgy, mint a négynapos munkahét gondolatát. A demonstráción részt vevõk hangosan fújoltak, különösen a négynapos munkahét hallatán.
Tisztes munka, tisztes bérek kellenek - mondta. Nem látszatintézkedések kellenek, számolni kell a hatásokkal is - mondta. "?vjuk a kormányt az újabb hitszegéstõl " - mondta, emlékeztetve, hogy érvényes megállapodása van a közszféra és a kormány között.
MSZOSZ-demonstráció (Népszava Online, 2009. április 18.)
Megkezdõdött a tüntetés a Kossuth-téren!
Megkezdõdött 11 órakor a szakszervezeti demonstráció a Kossuth téren, a Parlament elõtt.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által szervezett akcióhoz valamennyi szakszervezeti konföderáció csatlakozott.
Az MTI tudósítójának becslése szerint mintegy 2.500 ember jelent meg kezdéskor a téren, a szervezõk megítélése szerint több ezren vannak.
A környezõ utcákat lezárták, a helyszínen alig tucatnyi egyenruhás rendõr és két mentõautó látható, de a jelenlévõk között sok a civil ruhás rendõr, illetve a civil biztonsági szolgálat munkatársa.
A tiltakozók sok transzparenst hoztak magukkal, az egyik táblára például az van írva: "Munkás, dolgozó, ébredj, meglopnak 18 éve!", a Rákóczi-szobornál felállított kivetítõn pedig az olvasható: Ne így! Közösen az aránytalan közterhek ellen!
??Munkás, dolgozó, ébredj, meglopnak 18 éve!? (Magyar Nemzet Online, 2009. április 18.)
Több ezren tüntetnek a Kossuth téren
Megkezdõdött 11 órakor a szakszervezeti demonstráció a Kossuth téren, a Parlament elõtt. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által szervezett akcióhoz valamennyi szakszervezeti konföderáció csatlakozott.
Az MTI tudósítójának becslése szerint mintegy 2.500 ember jelent meg kezdéskor a téren, a szervezõk megítélése szerint több ezren vannak. A környezõ utcákat lezárták, a helyszínen alig tucatnyi egyenruhás rendõr és két mentõautó látható, de a jelenlévõk között sok a civil ruhás rendõr, illetve a civil biztonsági szolgálat munkatársa.
A tiltakozók sok transzparenst hoztak magukkal, az egyik táblára például az van írva: ??Munkás, dolgozó, ébredj, meglopnak 18 éve!?, a Rákóczi-szobornál felállított kivetítõn pedig az olvasható: ??Ne így! Közösen az aránytalan közterhek ellen!?
Demonstráció a Kossuth téren (ECHO TV, 2009. április 18.)
A tudósítok becslése szerint mintegy háromezren, a szervezõk szerint több ezren vettek részt szombaton a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által szervezett demonstráción a Kossuth téren.
Az MSZOSZ és a hozzájuk csatlakozó érdekképviseleti konföderációk a kormány eddig megismert megszorítási tervei ellen tiltakozva hirdették meg demonstrációjukat. A rendezvényre érkezõk a belvárosi Alkotmány és Akadémia utcában gyülekeztek, majd onnan vonultak át délelõtt 11 órakor a Kossuth térre. Az ország különbözõ pontjairól néhány ezren érkeztek az Országház elé.
A szervezõk még délelõtt felolvastak egy petíciót követeléseikrõl. A dokumentumot késõbb átadták a Miniszterelnöki Hivatal, az MSZP, a Fidesz és a KDNP képviselõinek, az SZDSZ-tõl és az MDF-tõl azonban nem vette át senki.
A miniszterelnöknek címzett petícióban - egyebek mellett - az szerepel, hogy haladéktalan egyeztetéseket követelnek az Országos ?rdekegyeztetõ Tanácsban és az Országos Közszolgálati ?rdekegyeztetõ Tanácsban. Azt is el akarják érni, hogy legyenek nyilvánosak a megszorító intézkedésekhez kapcsolódó elemzések és hatástanulmányok. Követelik továbbá a válsághelyzetre való tekintettel átmeneti adók bevezetését az értékesebb vagyontárgyakra és tõkejövedelmekre. A levélben az is szerepel, hogy elutasítják a válságkezelést célzó tervezett intézkedéseket, mert azok nem az arányos teherviselésen alapulnak.
A petíciót az MSZOSZ mellett az összes szakszervezeti konföderáció aláírta.
A szervezõk a demonstráció megkezdése után egy órával, délben jelentették be, hogy befejezõdött a rendezvény. Az emberek többsége elindult hazafelé, negyed egy körül már a tér háromnegyed része kiürült.