Magyar Vegyipari, Energiaipari és
Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Hamiskás Hankook-nyitány (Népszabadság, 2007. június 26.)

Nem bírja a Hankook a magyar munkaerõt: a cég, amely nehezen toborzott helyben érettségizetteket betanított munkára, munkaügyi vitába keveredett az alig megalakult szakszervezettel. A gazdasági tárca szerint az állami támogatás nagy része nem a munkaerõhöz kapcsolódik.

A dunaújvárosi Hankook gumigyár mai avatóünnepsége várhatóan feszült légkörben zajlik a körvonalazódó munkaügyi konfliktusok miatt. A már felvett dolgozók szerint ugyanis a koreai vezetés az ígéretek ellenére nem biztosítja a munkástoborzókon a szociális juttatásokra tett ígéreteit, sõt az átlagosan 120 ezer forintos alapbérbõl és különbözõ mûszakpótlékokból álló fizetés helyett is csak bérelõleg került a borítékba. De szerintük általánossá vált az egyéni munkaszerzõdések módosítgatása is a munkavállalók hátrányára, valamint az, hogy kölcsönzött munkaerõvel dolgoztatnak, s csak azokat alkalmazzák, akik beválnak. Az õ esetükben azonban újra "ketyeg" a próbaidõ.

A dolgozók válaszul szakszervezetet alakítottak a vegyészszakszervezet támogatásával. A vállalatvezetés azonban ellenakcióba kezdett - mondta Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke. A megalakítása óta eltelt két hét alatt négyszáz fõsre duzzadt tagságot ugyanis egyenként nyilatkoztatják a belépésrõl. Ezt ugyanakkor mind a hazai, mind a nemzetközi szabályozás tiltja. Székely Tamás a vállalatvezetés akcióját azért is veszélyesnek tartja, mert Magyarországon az államháztartási törvény a rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz köti az állami támogatásokat.

A Hankook Magyarországon adót, járulékot fizetõ munkaerõt alkalmaz - hangsúlyozta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részérõl Garamhegyi Ábel államtitkár. Elmondta: a 131 milliárd forint értékû beruházáshoz egyedi kormánydöntés alapján 15,8 milliárd forint fejlesztési támogatást ad a GKM. Ennek döntõ súlyát a gyártástechnikai fejlesztéshez lehívható juttatások adják. Mintegy ötszázmillió forint köthetõ közvetlenül a munkahelyteremtéshez és a képzéshez. A Munkaerõpiaci Alap felnõttképzésre fordítható támogatásából 140, a Munkahely-teremtési Alapból 360 milliót igényelhet a cég. Ezenfelül a már mûködõ üzem fejlesztési adókedvezményt vehet igénybe: 10 év alatt jelen értéken számolva legfeljebb 10 milliárd forint erejéig.

A támogatások egyelõre nem jelentek meg a cég számláin. A pénzt a hároméves monitoring-idõszak alatt, az egyes tételek teljesítése után hívhatja le - mondta Merényi Miklós szakállamtitkár. Ha a társaság esetleg nem teljesítené a szerzõdésben vállalt kötelezettségeket, úgy ezek a támogatások büntetõkamatokkal együtt visszavonhatók - igaz, ilyen eset még nem fordult elõ a cégek számára folyósított, vissza nem térítendõ egyedi támogatások történetében. Ilyet 2004 óta 85,2 milliárd forint értékben összesen negyven cég kapott.

A Hankookkal kötött szerzõdésben szereplõ 1508 munkahely feltöltése kapcsán Garamhegyi Ábel elmondta: a kontraktus tartalmaz a munkaerõ minõségére és a bérszínvonalára vonatkozó megkötéseket is. Ezek teljesítésén túl az a cég magánügye, hogy az EU-n belül honnan hoz munkaerõt - ha a munkásnak van érvényes hazai munkavállalói engedélye. Mint megírtuk: a jelenleg 750 alkalmazottat foglalkoztató cég állományának több mint fele - az eredeti tervekkel ellenében - nem Dunaújvárosból és közvetlen közelébõl, hanem a kelet-magyarországi megyékbõl és külföldrõl került oda.

A minisztérium a szerzõdéskötés elõtt a Hankook meggyõzésére elõzetes hatástanulmányokat készített, amelyekhez két vezetõ hazai munkaerõ-közvetítõ szakvéleményét is csatolták, amelyek egybehangzóan állították: a cég által megjelölt, a munkaerõ minõségére vonatkozó paraméterek alapján betölthetõ 2008-ig az 1500 állás.

Máskülönben a tárca és a Hankook közötti szerzõdés pontjai továbbra is titkosak. Az Index internetes portál nemrég bírósági pert helyezett kilátásba a GKM ellen azért, hogy betekintést nyerhessen a szerzõdésbe.

Garamhegyi Ábel ennek kapcsán úgy fogalmazott: ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a szerzõdésben nincsenek az üzleti titkot sértõ kitételek, úgy természetesen a sajtó rendelkezésére bocsátja a szerzõdést. Erre azonban a GKM jogászai szerint vajmi kevés az esély.

"Képzett kezeket" keres a Hankook (Népszabadság Online, 2007. június 27.)

Az évtized beruházásának nevezte a dunaújvárosi Hankook-gyár felépítését Kóka János gazdasági miniszter. Az 530 millió eurós beruházáshoz az állam 25 milliárd forintnyi támogatást ad. A dél-koreai cég vezetõje nem tudott a munkaügyi feszültségekrõl, ezzel együtt úgy tartja, szükségük lesz külföldi munkaerõre is.

Nem reagált érdemben a cég már felvett dolgozói szerint kialakult munkaügyi problémákra Jonh Suh, a Hankook Tire elnök-vezérigazgatója a dunaújvárosi üzem tegnapi avatásán. Mint mondta: nem értesült arról, hogy a dunaújvárosi gyárban nemrég megalakult szakszervezet szerint a munkáltató több ponton is megsérti a munkavállalók jogait, a próbaüzem alatt dolgozóknak munkabér helyett munkabér-elõleget fizet, s a beígért juttatások közül sem minden teljesült.

Azt ugyanakkor valószínûnek tartja, hogy szükség lesz külföldi munkaerõre is. Elsõ körben igyekeznek magyarokkal vagy magyarul beszélõ külföldiekkel feltölteni az 1500-as létszámkeretet, de ha ez nem sikerül, más országokból is hozhatnak munkásokat. John Suh szerint ugyanis nem egyszerûen érettségizett alkalmazottakra, hanem "képzett kezekre" van szükségük. Az általuk alkalmazott csúcstechnológia kezelésére nem könnyû megfelelõ embert találniuk. Igaz, hosszú távon néhány tucat koreai munkás dolgozik majd az üzemben.

Arra, hogy a környéken megszokottnál alacsonyabb fizetések miatt is nehezen mehet az álláshelyek feltöltése, nem reagált a cégvezetõ. A szakszervezettõl úgy tudjuk, hogy az üzemben bruttó 120 ezer forintos alapbérért keresnek munkásokat. Igaz, a különféle juttatásokkal (ilyen a lakhatási támogatás, amit a helyi lakosok aligha kapnak) az adózatlan havi jövedelem elérheti a 250 ezer forintot is.

Az ünnepségen részt vevõ Kóka János rosszindulatú találgatásnak minõsítette, hogy a Hankooknál illegálisan vagy szabálytalanul foglalkoztatnának külföldi munkavállalókat. Ha a cég betartja a külföldiek munkavállalására vonatkozó elõírásokat, nem lát kivetnivalót abban, hogy a határokon túlról is toboroznak.

A szaktárca vezetõje egyébként az évtized beruházásának nevezte a gyár felépítését. Közölte: a magyar állam által az ehhez nyújtott közvetlen anyagi támogatás - az adókedvezményekkel együtt mintegy 25 milliárd forint - sokszorosan megtérül majd. Példaként említette, hogy a koreai cég megjelenése közvetve 350 kis- és középvállalkozásnak - beszállítóknak, szolgáltató cégeknek - biztosít hosszú távú megrendeléseket. A miniszter hozzátette: az elmúlt három évben ezermilliárd forint értékben valósultak meg Magyarországon olyan beruházások, amelyekhez az állam közvetlen anyagi támogatást nyújtott, és a most tárgyalás alatt álló projektek is nagyjából ilyen nagyságrendet képviselnek.

- A gumiabroncsgyár felépítése eddig valamivel többe került 265 millió eurónál, de a 2010-ig befejezõdõ beruházás várhatóan belül marad a tervezett 530 millió eurón - közölte John Suh. A gyárban tegnap megindult termelést jövõre évi ötmillió, 2010-re pedig évi tízmillió darab abroncsra kívánják felfuttatni. Így a cég számításai szerint három éven belül az európai piacon megduplázhatják - négyrõl nyolc százalékra emelhetik - a részesedésüket.

A világ hetedik legnagyobb gumiabroncsgyártó cége - amely koreai és kínai gyáraiban összesen 13 ezer alkalmazottat foglalkoztat - most elõször épített Ázsián kívül üzemet. Dunaújvárost elsõsorban jó megközelíthetõsége miatt választották, azt remélik, hogy európai partnereik számára az eddigi egy hónapos szállítási határidõt ötnaposra csökkenthetik.

Máris súlyos törvénysértésekkel vádolják az új Hankook-gyárat (Index.hu, 2007. július 17.)

A világ legmodernebb gyára, az évtized beruházása �?? június végén, a dunaújvárosi Hankook hivatalos megnyitóján még ezekkel büszkélkedett Kóka János gazdasági miniszter. A cég ellen ma, kevesebb, mint egy hónappal az ünnepség után, már munkaügyi vizsgálat folyik, és a júniusban alakult szakszervezet bírósági eljárásra készül. Az érdekvédõk panaszáradata hosszú a fizetések és az elszámolások szabálytalanságától a törvénytelen elbocsátásokig. A Hankook tárgyalni sem akar velük, amit azért nem értenek, mert így a koreai cég elbukhatja a több tízmilliárdos állami támogatást.

Nagyon súlyos munkajogi törvénysértések történnek a Hankook dunaújvárosi gyárában �?? panaszolták az Indexnek az ott dolgozók közül többen az elmúlt napokban. A koreai cég dolgozói szerint problémák vannak a bérszámfejtéssel, a bérkifizetésekkel, a túlórákkal, a hétvégi munkával, de a június közepén megalakult szakszervezet szerint szabálytalanok az elbocsátások, illetve az is, hogy magának az érdekvédelmi szervezetnek a mûködését akadályozni próbálják.

Csalnak a fizetésekkel?

A hozzánk beérkezett panaszokat megerõsíti Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke. �? az, aki a június 11-én alakult, a bíróság által június 14-én bejegyzett VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete nevében nyilatkozik. A ma már több mint négyszáz tagú szakszervezet tisztségviselõi ugyanis egyelõre kerülik a nyilvános szereplést "a gyárban kialakult légkör miatt".

A szakszervezeti vezetõhöz ugyanazokkal a problémákkal fordultak, mint lapunkhoz. A dolgozókat úgynevezett 6+2-es rendszerben foglalkoztatják, ami azt jelenti, hogy 6 napot kell dolgozniuk, ezt követi 2 pihenõnap. Mivel a magyar munkajogi szabályozás szerint 40 órás a munkahét, ezzel a rendszerrel jelentõs többletmunka keletkezik, aminek meg kellene jelennie a túlórapénzekben �?? magyarázza Székely Tamás. Ennek nyoma sincs, mint ahogyan az egyik dolgozó szerint a hétvégi munkavégzésnek sincs, azt is sima nappalizásnak számolják el.

A fizetésekkel kapcsolatos elszámolásokkal egyébként is sok a baj. Bérszámfejtési, bérkifizetési problémák vannak, ami miatt a szakszervezet már azt fontolgatja, hogy a bírósághoz fordul �?? mondja az alelnök. Ennél sarkosabban fogalmazott az egyik dolgozó, aki nekünk küldött levelében azt írta, "minõsíthetetlen, hogy csalnak a fizetésekkel; hogy ez szándékos, vagy tényleg ennyire hozzá nem értõk végzik a bérszámfejtést, ezt nem tudom".

Már hatósági eljárás indult

A szabálytalanságok miatt �?? a dolgozók tudomása szerint alkalmazotti bejelentés nyomán �?? már munkaügyi eljárás indult a cég ellen. A közép-dunántúli munkaügyi felügyelõség igazgatóhelyettese, Németh István kérdésünkre elismerte: valóban vizsgálatot indítottak a cég ellen, részleteket azonban csak július végére ígért, mert folyamatban lévõ eljárásról semmit nem mondhat.

A dolgozóktól származó, Székely Tamás által megerõsített információink szerint elsõsorban a pünkösdvasárnapi munkavégzést vizsgálták. A munkaügyi felügyelõk információink szerint több mint ötven dolgozóval beszéltek, közülük tudomásunk szerint többen arra a napra is sima nappali órabért kaptak. �?gy tudjuk, a felügyelõk találtak olyan dolgozót is, akinek abban a hónapban ötnél kevesebb pihenõnapja volt a jelenléti ívek tanulsága szerint, valamint olyanokat, akiknek folyamatosan 16 órát kellett dolgozniuk.

Ez utóbbinak az az oka, hogy a gyár több egységében munkaerõhiány van. Egy ottani dolgozó szerint "az emberek elmennek, jönni már alig jönnek", ezért szabadságra "csak úgy mehet valaki, ha más pótolja". Ez viszont az emberhiány miatt csak úgy kivitelezhetõ, ha valaki bevállalja a 16 órás munkavégzést.

Feketelista a dolgozókról?

Az elbocsátási gyakorlattal kapcsolatban szintén komoly kifogásai vannak a szakszervezetnek. A Hankook elõszeretettel alkalmaz kölcsönzött munkaerõt, aminek megvan az a kényelme, hogy a munkaadó minden indoklás nélkül azt mondhatja, másnap már nincs szükség a dolgozóra. Elõszeretettel bocsátják el azokat is, akikrõl megtudják, hogy szakszervezeti tagok, mondják a dolgozók.

Márpedig mindent megtesznek, hogy megtudják, bár Székely Tamás szerint ehhez "teljesen törvénytelen" eszközöket is igénybe vesznek. Behívják és nyilatkoztatják az embereket, hogy tagjai-e a szakszervezetnek, valamint arról is, hogy kik szakszervezeti tagok, kik azok, akik szervezkednek; a gyárban azt beszélik, hogy feketelistát vezetnek a szakszervezettel kapcsolatba hozott dolgozókról. Volt olyan elbocsátott munkavállaló, akit biztonsági õrökkel vezettettek el, állítja az alelnök.

A szabálytalan, munkajogi törvényeket sértõ elbocsátások miatt a szakszervezet szintén azt fontolgatja, hogy bírósághoz fordul �?? mondta Székely Tamás, de részletekrõl nem beszélt. A munkaügyi ellenõrzés híre nem lepte meg, úgy reagált: "ahogy elnézem, többször ki fognak menni". Tudomása szerint a cégnél súlyosan megsértik a munkavédelmi és munka-egészségügyi szabályokat is.

Gyurcsány majd segít?

A szakszervezeti alelnök az Indexnek elmondta: szerdán találkozik a miniszterelnökkel, akivel több dologról is szeretne egyeztetni. Elsõsorban arra szeretné emlékeztetni Gyurcsány Ferencet, hogy az államháztartási törvény szerint állami támogatást csak akkor lehet folyósítani egy vállalatnak, ha ott rendezettek a munkaügyi kapcsolatok. Szeretné elérni, hogy a korábban megítélt összesen 26 milliárd forintnyi állami támogatás csak akkor járjon a cégnek, ha a szakszervezet is igazolja, hogy rendezettek a munkaügyi kapcsolatok.

Ehhez elsõsorban az kellene, hogy a szakszervezet egyáltalán bejusson a gyárba. Jelenleg még �?? akárcsak más, távol-keleti tulajdonú magyar vállalatnál �?? azt sem tudták elérni, hogy tárgyaljanak a cég menedzsmentjével. "Többször kértünk idõpontot, azonban a vállalat az idõhúzás és az elzárkózás taktikáját választja" �?? panaszkodik Székely Tamás. Holott szerint a szakszervezet az összes felmerült problémára megoldást tudna javasolni �?? ha a koreai cégvezetésbõl bárki meghallgatná õket.

Lapunk kereste az ügyben érintett másik felet is, a cég HR-vezetõjét, Bányai Tibor azonban többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült egyelõre elérni. A Hankook PR-ügynöksége egyelõre ugyancsak visszahívást ígért az Indexnek.

Támad a Levegõ is

A Levegõ Munkacsoport fellebbezett a Hankook Tire Magyarország Kft. használatba vételi engedélye ellen, közölte a környezetvédõ szervezet. Arra hivatkoznak, hogy nem tudnak megbizonyosodni arról, a cég betartja-e a velük 2006 májusában kötött megállapodást. Ebben a Hankook vállalta, hogy a beruházás a környezetvédelmi hatóság által meghatározott feltételeknél szigorúbb követelményeknek felel meg.

A Levegõ Munkacsoport nehezményezi, hogy a gyár nem válaszol a civil szervezet többszöri megkeresésére, holott korábban ígéretet tett arra, negyedévente nyilvános találkozón egyeztetnek. Nem tudnak a gyárig kiépült vasúti iparvágányról sem, így azt gyanítják, hogy a Hankook nemcsak az elõzetesen egyeztetett szakaszon alkalmazza a közúti szállítást.

Plusz 0,2 százalék GDP

A dunaújvárosi gyárban a próbatermelést követõen június végén indult a gyártás. Az 535 millió eurós beruházással 110 ezer négyzetméteren felépült üzemben június végén 800-as dolgoztak, a létszámot 2010-re 1500-ra növelnék. A koreai cég elsõ európai gyárában idén 2 millió, jövõre 5 millió, 2010-ben elõreláthatólag évi 10 millió gumiabroncsot készítenek, ami az elõzetes várakozások szerint 0,2 százalékkal növeli a magyar gazdaság teljesítményét.

Szakszervezeti fellépés a Hankook ellen - a gumigyár tagadja a vádakat (Magyar Rádió Online, 2007. július 18.)

Az MSZOSZ és az ágazati szakszervezetek tiltakoznak a Hankook autógumigyár ellen, amely szerintük nem tartja be a munkaügyi törvényeket. A Hankook tagadja a vádakat. A cég egyik igazgatója exkluzív interjút adott a Magyar Rádiónak.

A dél-koreai tulajdonú, dunaújvárosi cégnél a helyi szakszervezet szerint rosszul és szabálytalanul számolják el a fizetéseket, és megfélemlítik a szakszervezeti tagokat. Az érdekképviseletek közleményben hangsúlyozzák: nem engedhetõ meg, hogy egy multinacionális vállalat versenyelõnybe kerüljön a törvényt betartó cégekhez képest.

Ezért arra hívták fel a kormány figyelmét, hogy csak a rendezett munkaügyi kapcsolatok szakszervezeti igazolását követõen biztosítsa az állami támogatásokat.

A dél-koreai gumigyár tagadja a vádakat. Bányai Tibor, a Hankook humán erõforrás igazgatója szükségesnek látná, hogy az érdekképviseleti tevékenység során minden érintett fél betartsa a vonatkozó jogszabályokat:

�??Amennyiben arról fogunk értesülni, hogy jogerõs bírósági bejegyzéssel rendelkezõ, a tevékenységéhez megkövetelt jogszabályi feltételeinek megfelelõ szakszervezet mûködik a gyár területén, minden ezzel kapcsolatos, a munkajogi rendelkezéseknek megfelelõ kötelezettségünknek eleget fogunk tenni. Eddig ilyen szervezetrõl mi nem tudunk. Nem is kerestek minket helyi szakszervezeti vezetõk.�?�

Ahogy Bányai Tibor mondta, a helyzetbõl adódóan tehát nem igaz, hogy nyilvántartást vezetnek a szakszervezeti tagokról, és hogy bárkit is szakszervezeti kapcsolata miatt bocsátottak el. Az esetleges bérkifizetések, mûszakpótlékok elmaradásának az igazgató szerint technikai oka lehet.

Bányai Tibor elmondta, hogy folyamatosan vezetik be az egységes vállalatirányítási rendszert, illetve ennek a bérszámfejtési modulját, amelynek a tesztelése jelenleg is zajlik.

�??Ez a rendszer kiegészítve a ki- és beléptetõ rendszerrel, teljes mértékben a dolgozók kényelmét és elszámolás pontosságát hivatott szolgálni�?� �?? mondta Bányai Tibor, hozzátéve, hogy mint minden más rendszer bevezetésénél, itt is adódhatnak különbözõ problémák.

Az adott havi bérszámfejtésbõl kimaradt juttatásokat hóközi kifizetéssel minden esetben és a lehetõ legrövidebb idõn belül rendezik �?? állítja az igazgató.

Szakszervezetek tiltakoznak a Hankook magatartása miatt (Népszabadság Online, 2007.július 18.)

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége valamint a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége az MTI-hez eljuttatott közleményében tiltakozik a Hankook Tire Magyarország Kft. szakszervezet ellenes magatartása miatt.

A szakszervezetek szerint a koreai cégnél a munkáltató semmibe veszi az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint az Európai Unió munkajogi egyezményeit és direktíváit. Mint írják a cég gyakorlata ellentétes a magyar alkotmánnyal és a Munka törvénykönyvével is. A tiltakozás szerint a társaság a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével nem törõdve a szakszervezet és a tagság megfélemlítésére törekszik.

A közlemény szerint nem engedhetõ meg, hogy egy multinacionális vállalat, amely még jelentõs magyar állami támogatásra is igényt tartott, versenyelõnybe kerüljön azokhoz a cégekhez képest, amelyek a törvény alapján rendesen fizetik a mûszakpótlékokat, biztosítják a munkavállalók érdekképviseleti jogait. A szakszervezetek a közleményben felhívják a kormány figyelmét, hogy csak a rendezett munkaügyi kapcsolatok szakszervezeti igazolását követõen biztosítsa az állami támogatásokat.

Székely Tamás a szakmai szakszervezeti szövetség alelnöke az MTI érdeklõdésére elmondta: már júniusban megalakították a cégnél a szakszervezeti alapszervezetet, azt a bíróság is bejegyezte június közepén. A cég vezetésével viszont még nem tárgyaltak a helyi szakszervezeti vezetõk, mert tartanak elbocsátásuktól. A cégnél ugyanis megkérdezték a dolgozóktól, hogy tagjai-e szakszervezetnek, s a szakszervezeti tagok közül - ugyan más indokkal - már bocsátottak el munkavállalókat.

A szakmai szövetség szerdán kapta meg a cégvezetés levelét arról, hogy jogi képviselõik segítségével kívánják tisztázni a helyi szakszervezettel kapcsolatos álláspontjukat. Ez még nem történt meg. Gondok vannak a mûszakpótlék fizetésével, a munkaszüneti napon történõ munkavégzéssel is. A szakszervezeti vezetõ szerint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség is vizsgálódott a cégnél.

A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban az MTI érdeklõdésére megerõsítették, hogy más gazdálkodók ellenõrzéséhez hasonlóan jelenleg is folyik vizsgálat a dunaújvárosi cégnél. Annak eredményérõl viszont csak késõbb kívánnak tájékoztatást adni. A cég illetékese az MTI-vel azt közölte, hogy egyelõre nem kívánnak reagálni a szakszervezeti felvetésekre.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezetének alelnöke szerint Gyurcsány Ferenc a budapesti szakszervezeti akadémián kijelentette: a Magyarországon mûködõ vállalatok csak akkor kaphatnak állami támogatást, ha rendezettek a munkaügyi kapcsolataik.

"A kormány álláspontja tiszta, s ez pozitív irányban viszi el a szakszervezetnek a Hankook Tire Kft.-vel folytatott vitáját" - véli Székely Tamás.

Elmondta, csütörtökön a tárgyalások folytatására tesznek ajánlatot a dél-koreai cég magyarországi menedzsmentjének.

A szakszervezeti vezetõ emlékeztetett arra, hogy június 27-én õ maga már tárgyalt ez ügyben a cég vezetõivel. Bízik benne, hogy a jövõ hét elsõ felében ismét tárgyalóasztalhoz ülhetnek.

A Hankook magyarországi menedzsmentjétõl kapott levél tartalmát idézve Székely Tamás elmondta: az abban leírtak szerint a cég vezetése a gumigyártók szakszervezetének megalapítására vonatkozó teljes dokumentációt a vállalat jogi képviselõinek továbbította, s közölték velük az eddigi tárgyalások tartalmát is.

A leírtak szerint a vállalat a szakszervezettel kapcsolatos álláspontját és a további lépéseket jogi képviselõi útján kívánja tisztázni. Ez a szakszervezet számára azt jelenti, hogy "jelen pillanatban nem kívánja partnernek tekinteni a szakszervezetet." - mondta Székely Tamás.

Gyurcsány: Megvonjuk a támogatást a szabálytalan munkáltatóktól (Origo �?? Menedzsment Fórum, 2007. július 18.)

A Munka törvénykönyvével ellentétes gyakorlatot folytató munkáltatók erõteljes szankciókra, az állami támogatások megvonására számíthatnak - mondta Gyurcsány Ferenc az MSZOSZ szakszervezeti akadémia ülésén.

A tapsból arra lehetett következtetni, hogy a beszédet követõen, amikor az újságírókat kiküldték a terembõl, a konzultáció során ezt a témát hozzák szóba legerõteljesebben a szakszervezeti tisztségviselõk.

A miniszterelnök beszédében elmondta, hogy idén és jövõre a kitûzött hiánycélokon belül lesz az ország, és ezt már a világ is elhiszi.

Ugyanakkor a gazdasági növekedés kedvezõbben alakulhat az elõzetes várakozásoknál. Az idén a gazdasági növekedés érdemben meghaladhatja a 2,2 százalékot, jövõre pedig a kormányzati tervben szereplõ 2,6 százalékot, 2009, 2010 és 2011-ben pedig már 4 százalék feletti értéket érhet el.

Az infláció 2009-re már 3 százalékra csökken, az erõteljes csökkenés már az idén szeptembertõl érzékelhetõ lesz, s az év végén 5,5 százalék lehet az infláció mértéke - mondta a miniszterelnök.

Koreai módra dolgoztat a Hankook? (Gazdasági Rádió �?? Privátbankár.hu, 2007. július 18.)

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége valamint a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége közleményben tiltakozik a Hankook Tire Magyarország Kft. szakszervezet-ellenes magatartása miatt.

A szakszervezetek szerint a koreai cégnél a munkáltató semmibe veszi az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint az Európai Unió munkajogi egyezményeit és direktíváit. Mint írják, a cég gyakorlata ellentétes a magyar alkotmánnyal és a Munka törvénykönyvével is. A tiltakozás szerint a társaság a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével nem törõdve a szakszervezet és a tagság megfélemlítésére törekszik.

A közlemény szerint nem engedhetõ meg, hogy egy multinacionális vállalat, amely még jelentõs magyar állami támogatásra is igényt tartott, versenyelõnybe kerüljön azokhoz a cégekhez képest, amelyek a törvény alapján rendesen fizetik a mûszakpótlékokat, biztosítják a munkavállalók érdekképviseleti jogait. A szakszervezetek a közleményben felhívják a kormány figyelmét, hogy csak a rendezett munkaügyi kapcsolatok szakszervezeti igazolását követõen biztosítsa az állami támogatásokat.

Székely Tamás a szakmai szakszervezeti szövetség alelnöke elmondta: már júniusban megalakították a cégnél a szakszervezeti alapszervezetet, azt a bíróság is bejegyezte június közepén. A cég vezetésével viszont még nem tárgyaltak a helyi szakszervezeti vezetõk, mert tartanak elbocsátásuktól. A cégnél ugyanis megkérdezték a dolgozóktól, hogy tagjai-e szakszervezetnek, s a szakszervezeti tagok közül - ugyan más indokkal - már bocsátottak el munkavállalókat.

A szakmai szövetség szerdán kapta meg a cégvezetés levelét arról, hogy jogi képviselõik segítségével kívánják tisztázni a helyi szakszervezettel kapcsolatos álláspontjukat. Ez még nem történt meg. Gondok vannak a mûszakpótlék fizetésével, a munkaszüneti napon történõ munkavégzéssel is. A szakszervezeti vezetõ szerint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség is vizsgálódott a cégnél.

A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban megerõsítették, hogy más gazdálkodók ellenõrzéséhez hasonlóan, jelenleg is folyik vizsgálat a dunaújvárosi cégnél. Annak eredményérõl viszont csak késõbb kívánnak tájékoztatást adni.

A cég illetékese közölte, hogy egyelõre nem kívánnak reagálni a szakszervezeti felvetésekre.

Bár kétségbe vonják, van szakszervezet a Hankookban (Népszava, 2007. július 20.)

Huszonhatmilliárd forintos állami támogatás kifizetése kerül veszélybe a Hankook Tire Magyarország Kft. részére, amennyiben beigazolódik a szakszervezeti álláspont: a koreai cég semmibe veszi a nemzetközi munkajogi egyezményeket, megsérti a magyar alkotmányt és a Munka törvénykönyvét. A cég a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével nem törõdve próbálja a szakszervezetet és annak tagságát megfélemlíteni.

A Hankook vezetõi állítják: a törvényi elõírások szerint mûködik a gyár, ha kisebb hibák történtek is. (Például nem fizették ki sokaknak a mûszakpótlékot, hivatalosan a bérszámfejtési számítógépes rendszer átállításakor bekövetkezett hiba okán, a munkarendbõl eredõen természetesnek tartják, hogy a pünkösdkor dolgozókat sem illeti meg mûszakpótlék.) Hamisnak mondják azt a beállítást, hogy szakszervezet-ellenes lenne a cégvezetés, hiszen még azt sem tudják, van-e szakszervezet.

�?? Június 27-én személy szerint én közöltem Bányai Tibor humánerõforrás-igazgatóval, hogy megalakult a szakszervezet �?? mondja Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) alelnöke, akit a gyáriak megbíztak a képviseletükkel. �?? Viszont azóta nem sikerült érdemi tárgyalást kezdeni a cégvezetõséggel. A több mint nyolcszáz dolgozó fele már belépett a szakszervezetbe, de többüket, így azokat, akik a belépési nyilatkozatokat gyûjtötték, különbözõ ürüggyel elbocsátották. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

Elismert néhány hiányosságot a munkaügy terén a Hankook (Portfolio.hu, 2007. július 19.)

Bár "történtek bérszámfejtési hibák", ami egy ilyen méretû beruházásnál elkerülhetetlen, de cégünk a törvényi elõírásoknak megfelelõen mûködik és rendezettek a munkajogi kapcsolataink - reagált szerdán, az Index ismételt megkeresése nyomán a Hankook Magyarország Kft. a dunaújvárosi gyárban dolgozók kifogásaira. A dél-koreai cég jelezte: megkezdte a szakszervezettel az egyeztetéseket, egyúttal "jogerõs bizonyítékát" várja annak, hogy a VDSZ illetékességgel rendelkezik a Hankook-alkalmazottak képviseletére.

A dunaújvárosi cég elmondása szerint a bérszámfejtéssel kapcsolatos kivizsgált dolgozói kifogások egy része jogos volt, és a problémákat minden esetben orvosolták. A Hankook munkaügyi illetékesei szerint ezeken az eseti problémákon kívül munkajogi szempontból minden rendben van a vállalatnál. Szerintük az is helyén való, hogy azoknak, akik pünkösdvasárnap dolgoztak, normál munkanapi díjazást számoltak el. Ezzel kapcsolatban munkaügyi ellenõrzés folyik a gyárban.

Internetes laptársunk a keddi cikkébe megszólaltatta a gyárban dolgozók szakszervezeti feladatait ellátó szervezet vezetõjét, aki számos munkaügyi problémára hívta fel a figyelmet. A Hankook egyelõre �??jogerõs bizonyítékát" várja annak, hogy a VDSZ illetékességgel rendelkezik a Hankook-alkalmazottak képviseletére.

Az Index azt a kérdést is érinti, hogy a munkaügyi területérõl érkezõ panaszok mellett a Hankook számíthat-e a csaknem 26 milliárd forintos állami támogatásra. A válasz egyértelmûnek tûnik: a gazdasági tárca mellett egy szerdai szakszervezeti rendezvényen Gyurcsány Ferenc is érzékeltette: a munka törvénykönyvével ellentétes gyakorlatot folytató munkáltatók erõteljes szankciókra, az állami támogatások megvonására számíthatnak. A Hankook-gyár szakszervezeti vezetõjének elmondása szerint a kormányfõ megerõsítette: a legnagyobb beruházások sem kaphatnak mentességet ez alól az elvárás alól.

A komolyabb tételt jelentõ, 15.881 milliárd forintos készpénzes támogatást és a legfeljebb 10 milliárdos adókedvezményt a koreai cég 2011 elsõ feléig igényelheti. A beruházást ugyanis 2010. december 31-ig valósítják meg, és a támogatást a beruházás készültségi fokával arányosan, utólag lehet igénybe venni - közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A tárca hangsúlyozta, hogy a Hankooknak ugyanazoknak a munkajogi szabályoknak kell megfelelnie, mint a Magyarországon mûködõ bármelyik másik vállalkozásnak.

"Nem háborúzni akarunk" (Népszabadság, 2007. július 25.)

Rejtõzködik a Hankook-szakszervezet

Illegalitásban mûködik a nemrég felavatott dunaújvárosi Hankook gumiabroncsgyár szakszervezete - mondta tudósítónknak az érdekképviselet vezetõje, aki csak konspiratív módon volt hajlandó a találkozásra, mondván: az óvintézkedéseket a menedzsment eddigi magatartása indokolja. A cég közleménye szerint oktalan az érdekvédõk félelme.

Egyelõre egyetlen tagja sem vállalja a nyilvánosságot a dunaújvárosi Hankook-gyárban június 11-én megalakult helyi szakszervezetnek, pedig az érdekvédelmi csoporthoz - egy közjegyzõ által hitelesített dokumentum szerint - ma már több mint 400 tag tartozik. Az illegalitásban mûködõ szakszervezet elnöksége elsõ lépésként megbízta a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) alelnökét, Székely Tamást, hogy a kollektív szerzõdés megalkotásáig képviselje a Hankook-dolgozókat a menedzsmenttel folytatott tárgyalásokon.

- Több oka is van annak, hogy az ágazati csúcsszervezetet bíztuk meg az egyeztetésekkel - mondja a dunaújvárosi csoport tikára, akit Székely Tamás közvetítésével sikerült megtalálnunk, és akivel titokban tartott helyen és idõpontban találkozhattunk. - Elõször is a dolgozók többsége pályakezdõ, harminc év alatti fiatal. Nekik nincs tapasztalatuk az érdekvédelmi munkában és az ennek során várható konfliktusokban. Másrészt a cégvezetés részérõl többször is elhangzott, hogy nincs értelme szakszervezetet létrehozni, mert minden eszközzel akadályozni fogják a munkáját.

A Hankook Tire Magyarország Kft. - az üggyel kapcsolatos kérdésünkre - lapunkhoz eljuttatott elektronikus válaszlevele szerint viszont egyszer sem hangozhatott el ilyen tartalmú kijelentés a vezetõk részérõl. A cég menedzsmentje kifejezetten ügyel arra, hogy az érdekvédelmi szervezetekkel a jogszabályok szerint alakítsa a viszonyát.

- Ez szépen hangzik ugyan, de a tények nem ezt igazolják: két szakszervezeti tagot például el is távolítottak az üzembõl, miután valaki besúgta õket a fõnököknek, hogy a munkásbuszokon a szakszervezetbe való belépésre buzdító szóróanyagokat osztogattak - mondja a szakszervezeti titkár. - Nem kellett kirúgni õket, mivel kölcsönmunkásként dolgoztak a Hankooknál, elég volt szólniuk a munkaerõ-közvetítõ cégnek, hogy ezt a két embert nem akarják többé a dunaújvárosi gyárban látni.

A Hankook írásos közleményében vitatta a szakszervezeti titkár szavait, a cég vezetése szerint ilyen eset nem fordult elõ. Mint közölték, jelenleg egyetlen munkavállalójukról sem tudhatják, hogy tagja-e az érdekvédelmi szervezetnek, ráadásul azt sem látják bizonyítottnak, hogy az illegalitásban lévõ szakszervezet a munka törvénykönyvének elõírásait betartva mûködik-e.

- Közjegyzõ elõtt hitelesített okiratokkal bizonyítottuk, hogy a dunaújvárosi szakszervezet a törvényeknek megfelelõen alakult meg, megválasztott tisztségviselõi vannak, és szabályosan adott megbízást a VDSZ-nek - állítja Székely Tamás. - Azzal hiába érvelnek a Hankook vezetõi, hogy eddig bármelyik alkalmazottjukat is kérdezték meg, senki sem vallotta magát szakszervezeti tagnak. Amíg félnek a munkások, addig mindenki le fogja tagadni, hogy tagja az érdekvédelmi szervezetnek.

A cégvezetés és a VDSZ alelnöke közötti tárgyalások nemrég elakadtak. Székely Tamást ugyanis - miközben a Hankook jogászokkal vizsgáltatja, hogy szabályosan alakult-e meg a szakszervezet a gyárban - nem fogadja el a menedzsment tárgyalópartnernek.

- Az az érzésünk, hogy a Hankook magyar vezetõi nem tájékoztatták megfelelõen a szakszervezet ügyében a cég koreai vezetõit, ezért írásban segítséget kértünk a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetétõl is - mondja Székely Tamás. - A követség válasza szerint ma fogadják küldöttségünket. Reméljük, sikerrel járunk. Ha másképp nem megy, bírósági úton kell érvényt szereznünk a jogainknak, amivel hosszan elhúzódhat az ügy, miközben jelenleg is rengeteg megoldandó munkaügyi probléma akad a gyárban.

Az inkognitóját egyelõre megõrzõ szakszervezeti titkár azt mondja, továbbra is hiányzik néhány korábban beígért szociális juttatás, például az üdülési csekk. Továbbá ünnepnapon - így például pünkösdkor - is folyt a termelés, ezenkívül májusban úgy alakították át a szellemi dolgozók bérkifizetési rendszerét, hogy ötven napon át nem kaptak fizetést, és az errõl szóló munkaszerzõdés-módosításokat utólag íratták alá az alkalmazottakkal.

Kérdésünkre a Hankook írásos válaszában elismerte, hogy a mostani folyamatos munkarend bevezetése elõtt folyt termelés pünkösdkor, amivel hibát követtek el. Ígéretük szerint a jövõben nem fordul elõ szabálytalanság.

A menedzsment szerint ugyanakkor a kiegészítõ szociális juttatások rendszere már most is jelentõs, és további bõvítését tervezik. Jelenleg a dolgozóiknak ingyenes szállást, díjmentes, céges autóbuszos munkába járást, albérlet-támogatást, útiköltség- hozzájárulást, a gyár területén mûködõ étteremben napi egyszeri, ingyenes meleg ételt biztosítanak. Komoly munkaügyi problémákat a cégvezetés nem érzékel, amit szerintük az is igazol, hogy az alkalmazottak között alig háromszázalékos a fluktuáció.

Ettõl függetlenül a Hankook munkaerõgondokkal küzd. Ennek jeleként az üzemben számos helyen olvasható az a plakát, amely szerint húszezer forint juttatásban részesül az a dolgozó, aki újabb munkavállalót hoz a gyárba.

Egy ideje már nem kötelezõ az érettségi az operátoroknak - a betanított munkásoknak -, és néhány hete már nõket is felvesznek a gépsorok mellé könnyû fizikai munkára. Jelenleg csaknem kilencszázan dolgoznak az üzemben, de a Hankook vállalása alapján két éven belül 1500-ra kell emelniük a létszámot.

A Hankooknál egyébként munkaügyi ellenõrzés folyik, amelynek eredményérõl a Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelõség csak a vizsgálat lezárása után árul el részleteket. A gyáravatón Kóka János gazdasági miniszter kérdésünkre azt mondta, a Hankook csak akkor juthat hozzá az adókedvezményekkel együtt 25 milliárd forintos állami támogatáshoz, ha maradéktalanul betartja a munkaügyi elõírásokat. Lényegében ezt erõsítette meg - a dél-koreai cég nevének említése nélkül az összes multinacionális vállalatra utalva - a közelmúltban Gyurcsány Ferenc kormányfõ is az ágazati szakszervezeti vezetõkkel folytatott tárgyalásán.

Bár a Hankook irányítói szerint a helyi szakszervezeti vezetõket semmilyen atrocitás sem érné, ha végre felfednék kilétüket, a megválasztott szakszervezeti titkár kérdésünkre azt mondta, társaival együtt csak akkor vállalják a nyilvánosságot, ha megkezdõdik a kollektív szerzõdés elõkészítése.

- Nem háborúzni akarunk a menedzsmenttel, hanem megállapodni - teszi hozzá. - Ha a cég vezetése is ebben érdekelt, akkor ezt azzal igazolhatja, ha elfogadja tárgyalópartnerül a VDSZ alelnökét.

Segítséget kér a Hankook szakszervezete (Népszabadság Online, 2007. július 27.)

Továbbra sem fogadja el tárgyalópartnernek a Hankook Magyarország Kft. a Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetét, valamint az annak nevében eljáró Vegyipari Dolgozók Szak-szervezetét (VDSZ) - tudatta közleményében a dél-koreai cég vezetése.

A menedzsment szerint a tárgyalások megkezdéséhez a helyi szakszervezetnek hitelt érdemlõen bizonyítania kellene, hogy a gyár területén, a jogszabályoknak megfelelõen jött létre. A vállalat vezetése egyelõre csak az üzemi tanáccsal hajlandó tárgyalni a munkavállalók problémáiról.

Székely Tamás, az egyelõre illegalitásban mûködõ dunaújvárosi szakszervezet vezetõi által az egyeztetésekkel megbízott VDSZ-alelnök ugyanakkor azt állítja: közjegyzõ által hitelesített dokumentumokkal tudják igazolni, hogy a jelenleg több mint 400 tagot számláló helyi érdekvédelmi csoport törvényesen alakult meg. Igaz, egyelõre - hivatkozva a menedzsment szakszervezet-ellenes fellépésére - rejtõzködik. Székely jogszabályellenesnek nevezte, hogy a menedzsment a szakszervezet helyett az üzemi tanáccsal kíván konzultálni.

Hozzátette: ha a cégvezetés nem tárgyal velük, néhány héten belül munkaügyi bírósághoz fordulnak, egyúttal az ágazati szakszervezeti világszövetség (ICEM) segítségét is kérik, hogy nemzetközi nyomást gyakorolhassanak a dél-koreai vállalatra. Székely Tamás elmondta, a napokban a Koreai Köztársaság budapesti követségén a VDSZ küldöttsége beszámolt a problémákról Myung Soo Jang-nak, a követség tanácsosának, aki ígéretet tett: megpróbál közvetíteni.

Hankook botrány: megdöbbentõ és álságos kijelenések a VDSZ szerint (Világgazdaság Online, 2007. július 26.)

A Hankook Tire Magyarország Kft. a dunaújvárosi gumiabroncs-gyár munkavállalóinak panaszai ügyében a társaság üzemi tanácsát tekinti tárgyalópartnernek, az újonnan létrehozott Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetet (DGSZ) képviseleti jogosultság hiányában egyelõre nem.

Székely Tamás, a VDSZ alelnöke az MTI-nek megdöbbentõnek és álságosnak nevezte a Hankook korábbi álláspontját a tárgyalásokkal kapcsolatban.

Szerinte az MT világosan rendelkezik arról, hogy az üzemi tanács a vitatott kérdésekben, például a kollektív szerzõdés ügyében nem jogosult dönteni.

Az MT alapján az is vitathatatlan, hogy a társaságnak "ha törik, ha szakad" el kell ismernie tárgyalópartnernek a DGSZ-t. Az új szakszervezetet a Fõvárosi Bíróság bejegyezte - fûzte hozzá.

Az alelnök hangoztatta, hogy a szakszervezet folytatja a küzdelmet, "egyre keményebb eszközökkel".

A VDSZ a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével másfél hete közleményben azért tiltakozott, mert szerintük a Hankook szakszervezet ellenes magatartást tanúsít.

A szervezetek azt állítják, hogy a koreai cégnél a munkáltató semmibe veszi a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint az Európai Unió munkajogi egyezményeit és direktíváit, a társaság a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével nem törõdve a szakszervezet és a tagság megfélemlítésére törekszik.

A dunaújvárosi gyárban június végén indult a termelés. Az üzem 535 millió euró beruházással épült fel 110 ezer négyzetméter alapterületen. A koreai cég elsõ európai gyárában mintegy ezeregyszázan dolgoznak. Az idén kétmillió, jövõre 5 millió, 2010-ben, a teljes kapacitás elérésekor pedig várhatóan évi 10 millió személy- és teherautóra való gumiabroncsot készítenek.

A Hankook csak az üzemi tanáccsal tárgyal, mással nem (Világgazdaság Online, 2007. július 26.)

A Hankook Tire Magyarország Kft. a dunaújvárosi gumiabroncs-gyár munkavállalóinak panaszai ügyében a társaság üzemi tanácsát tekinti tárgyalópartnernek, az újonnan létrehozott Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetet képviseleti jogosultság hiányában egyelõre nem. Errõl a dél-koreai tulajdonú társaság csütörtökön tájékoztatta közleményben az MTI-t.

A közleményben a Hankook egyértelmûsíti, hogy a felmerült gondok megoldására a cég vezetése és az üzemi tanács között elõrehaladott tárgyalások folynak a Munka Törvénykönyvének megfelelõen. A társaság szerint nem jogosult a munkavállalók képviseletére az a szakszervezet, amelynek létrehozását a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) a Hankook-kal korábban folytatott egyezetését követõen jegyeztetett be. Ugyanis az új szervezet eddig nem tudta igazolni, hogy illetékességgel rendelkezne a Hankook alkalmazottak képviseletére. A Hankook szerint a tárgyalások jogszerûségéhez hitelt érdemlõen bizonyítást kell nyerjen a szakszervezet részérõl, hogy az üzem területén a jogszabályoknak megfelelõen mûködtet alapszervezetet. A társaság továbbra is várja a helyi szervezet képviseletérõl megfelelõen rendelkezõ módosított alapszabály bemutatását - olvasható a közleményben. A VDSZ a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével másfél hete közleményben azért tiltakozott, mert szerintük a Hankook szakszervezet ellenes magatartást tanúsít.

A szervezetek azt állítják, hogy a koreai cégnél a munkáltató semmibe veszi a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint az Európai Unió munkajogi egyezményeit és direktíváit, a társaság a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével nem törõdve a szakszervezet és a tagság megfélemlítésére törekszik. A dunaújvárosi gyárban június végén indult a termelés. Az üzem 535 millió euró beruházással épült fel 110 ezer négyzetméter alapterületen. A koreai cég elsõ európai gyárában mintegy ezeregyszázan dolgoznak. Az idén kétmillió, jövõre 5 millió, 2010-ben, a teljes kapacitás elérésekor pedig várhatóan évi 10 millió személy- és teherautóra való gumiabroncsot készítenek.

Titkos szakszervezet, nyilvános ellentét a Hankooknál (Népszava, 2007. július 30.)

Hány fél kell egy ázsiai cégnek a társadalmi párbeszédhez?

A Hankook-eset megint ráirányította a figyelmet a munkaadók és a munkavállalói érdekképviseletek kapcsolatrendszerében létezõ ellentmondásra: a szociális partnerség elvileg mindkét fél érdeke, a folyamatos párbeszéd, a kiszámítható cselekedetek nyugodt környezetet jelentenek a munkához, és mégis�?� A Hankook Tire Magyarország Kft. csak az üzemi tanáccsal hajlandó tárgyalni, a szakszervezet létét nem ismeri el. Az érdekvédõk szerint a cég megszegi az ILO és az EU direktíváit is.

�??Nagy taps fogadta azt a kijelentést, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arról beszélt, hogy a Munka törvénykönyvével ellentétes gyakorlatot folytató munkáltatók erõteljes szankciókra, az állami támogatások megvonására számíthatnak�?� �?? olvasható a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) honlapján a kormányfõi elõadásról szóló tudósításban. Amikor õ tavaly februárban nem ment el a Suzuki gyárba, az SX modell ünnepélyes gyártáskezdetére, még sokan kétségbe vonták: lesz-e folytatása, vagy ez csupán a választások elõtti kampánybeli gesztus. Hát lett: a feketemunka visszafejlesztése érdekében tett intézkedések az utóbbi hónapokban már éreztették a hatásukat. Megkövetelése uniós és hazai állami forrásokra szóló pályázatokhoz például odáig vezetett, hogy a mulasztáson kapott egyes vállalkozások vezetõi inkább a várható büntetés kétszeresét is kifizették volna, csak a jegyzõkönyvbe ne kerüljön be az eset.

Munkáltatói nyomás alatt a dolgozók

Rózsáné dr. Lupkovics Marianna jogász a rendezett munkaügyi kapcsolatok minõsítéséhez a legfontosabbak között említi: ha a munkáltató nem akadályozta a szakszervezet szervezését, és betartotta a szakszervezeti tisztségviselõk, üzemi tanács tagjai, a munkavédelmi képviselõk munkajogi védelmére, valamint az általuk igénybe vehetõ munkaidõ-kedvezményre vonatkozó szabályokat; és megtartotta a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggõ munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályokat is.

Ez világos. A kérdés viszont az: hogyan lehet bebizonyítani, hogy nem a dolgozók lagymatagságának következménye, hogy nincs szakszervezet, hanem azért, mert olyan munkáltatói nyomásnak vannak kitéve, amely visszatartja õket a szervezkedéstõl? Hogyan alakulhat ki olyan eset, mint a Hankooknál, ahol nem merik nyíltan vállalni a szakszervezet-alakítást?

�?? Amikor Kóka miniszter úr Ferihegyen egy Hankook-gumiköpeny begurításával tudatta, hogy aláírták a megállapodást, Magyarországon építi fel európai gyárát a dél-koreai cég, mi is elkezdtük a felkészülést �?? mondja Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) alelnöke. �?gy szerepel a hírekben, mint akit a névtelenségbe rejtõzõ gyári szakszervezeti tagok megbíztak a képviseletükkel. Elmeséli, hogy tájékozódtak a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban, beleértve Dél-Koreát is, valamint a távol-keleti cégek magyarországi vállalatai körében. �?? Így jutottunk arra a döntésre, hogy nagyon óvatosan kell hozzálátnunk a szervezéshez, hiszen döntõen fiatal, munkahelyi konfliktusok kezelésében tapasztalatlan a társaság. Viszont amint a kollektív szerzõdés megalkotása során eljutunk arra a pontra, ahonnan már nem lehet visszalépni, akkor nyilvánosság elé lép a helyi alapszervezet.

A lépéseik: a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete, mint a VDSZ �?? az alapszabálya által meghatározott formában �?? származtatott jogi személyiséggel rendelkezõ tagjaként került bejegyzésre a Fõvárosi Bíróságon június 14-én. Aznap megkapta a felhatalmazást Székely Tamás a munkáltató elõtti képviseletre. Aki egy közjegyzõnek bemutatta az alapszabályt és a tagok belépési nyilatkozatának egy-egy eredeti példányát.

A Hankook Tire Magyarország Kft. vezetõi kezdetben azt nem ismerték el, hogy létezne egyáltalán szakszervezet, aztán hiányosságokat emlegetve nem fogadták el a VDSZ-t képviselõként. (A gyári illetékes által levélben kért és elküldött kérdéseinkre �?? köztük arra, milyen hiányosságokra céloznak �?? egyelõre nem kaptunk választ.)

Folytatás a bíróságon?

�?? Mi nem akarunk háborúzni �?? jelentette ki az alelnök �??, csupán a normális kapcsolatrendszert akarjuk létrehozni a dolgozók és a cégvezetõk között.

Ez utóbbiak azt nyilvánították ki, hogy arra ott az üzemi tanács, amely rendben mûködik. A Hankooknál �?? és ez legyen a cégvezetés elismerése �?? már tavaly megalakították (a Munka törvénykönyvének megfelelõen), tehát a szakszervezet létrejötte elõtt. Az általános hazai tapasztalat viszont az, hogy ott mûködik jól az üzemi tanács, ahol szakszervezeti képviselõk kerülnek bele. Csapatháttér nélkül a tagok egyrészt nemigen jutnak szakértõi segítséghez, másrészt sokkal könnyebben rászoríthatók a dolgozók �?? és így akár a saját �?? érdekük elleni döntésre.

Vojtela Tibor, a VDSZ-en belül mûködõ Gumiipari Szövetség elnöke úgy fogalmaz, hogy messze nincs és nem is volt olyan súlyú gond a Magyarországon tulajdont szerzõ gumiipari cégekkel, mint a Hankook esetében.

Jócskán akadtak súrlódások a privatizációs korszakban, de az a múlté. A Michelin, a Continental, de a kisebbek esetében is természetes a kollektív szerzõdés léte, kiegyensúlyozottak a munkaügyi kapcsolatok, a dolgozók képviselõi a konszernek európai üzemi tanácsaiban is jelen vannak. A Hankook-ügyet egyelõre távolabbról ismerve valószínûnek tartja, hogy a piaci viszonyoktól eltérõ, annál alacsonyabb bérezés, az elõnytelen munkaidõ-beosztás, a nagy leterheltség következményeként kényszerül a gyár az ország távolabbi tájairól és külföldrõl toborozni dolgozót.

Semmibe veszik a direktívákat

�?? Az alacsonyan tartott foglalkoztatási költségek méltán tisztességtelennek mondható elõnyhöz juttatják az új gyárat, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan �?? tartja Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. �?? Nem engedhetõ meg, hogy egy multinacionális vállalat, amely még jelentõs magyar állami támogatásra is igényt tartott, versenyelõnybe kerüljön azokhoz a cégekhez képest, amelyek a törvény alapján rendesen fizetik például a mûszakpótlékokat, biztosítják a munkavállalók érdek-képviseleti jogait. Az elnök emlékeztet arra, hogy a koreai cégnél egyaránt semmibe veszik az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint az Európai Unió munkajogi egyezményeit és direktíváit, amelyek a szociális partnerségrõl szólnak. Álláspontjuk szerint a cég gyakorlata ráadásul ellentétes a magyar alkotmánnyal és a Munka törvénykönyvével is, hiszen a társaság a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével nem törõdve törekszik a szakszervezeti tagság megfélemlítésére. Külön visszásnak tartja a hivatkozást a szakszervezettel szemben az üzemi tanács meglétére; az utóbbi részvételi jogot biztosít a döntésekben a vállalatoknak a dolgozókra kihatással lévõ ügyeiben, az elõbbi érdekképviselet, s neki van csak jogosítványa például a kollektív szerzõdés megkötésére. Az európai jóléti államokból érkezõ cégek túlnyomó részében a konfliktuskezelõ intézményrendszer kialakítása nem vitatéma. Az ázsiai út más, a kollektív helyett az egyéni munkajogosítványokat részesítik elõnyben. (A legrosszabbnak a magyar újkapitalistát mondja, akinek semmilyen vállalatirányítási kultúrája nincs, és az �??én vagyok a tulajdonos, az történik, amit én akarok�?� �?? gondolkodásmód jellemzi.)

Ellehetetlenítették a szervezõt

A versenyszféra egyik meghatározó területén dolgozó Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke két példát is említ, amikor különbözõ �?? nemcsak távol-keleti eredetû �?? cégek vezetõi ellehetetlenítették a szakszervezetek mûködését. Az egyik a Samsung, ahol a helybeliek elkezdtek szervezkedni, �??mert úgy érezték, semmibe veszik õket�?� �?? indokolja Balogh Béla �??, s olyan személyt sikerült az élre állítani, aki mérnökemberként megfelelõ partner lehetett szakmai ügyekben is.

Ellehetetlenítették, a szakszervezet elsorvadt. A Suzukiban bõ egy évtizeddel ezelõtt egy ellenõrzés során a szervezõnek az öltözõszekrényében egy autóalkatrészt találtak �?? nyilvánvalóan nem õ rejtette oda �??, felmondtak neki, a többiek pedig jónak látták, ha nem szervezkednek tovább. (A folytatásról majd késõbb.) A miskolci Boschban a felkészült szakszervezeti vezetõt egy jóval magasabb jövedelmet jelentõ állással távolították el, az ügyet megvitatták a helyi gyárvezetõséggel (ügyvédeket és a bajor tartományi szakszervezet elnökét is bevonva), végül sikerült kialakítani a megfelelõ párbeszédet.

�?sszezáró közösség álljon mögötte

�?? Az mindenképpen fontos, hogy felkészült személy legyen a vezetõ, de az is, hogy a dolgozói közösség egyértelmûen összezárjon mögötte �?? jegyzi meg az elnök. Az egyik idei ügyük a Népszava olvasói elõtt is ismert: a Procter & Gamble-érdekeltségû Hyginett gyár szakszervezeti elnökéé, aki éhségsztrájkba kezdett a menedzsmentnek a munkahelyi jogsértések és a szakszervezeti tevékenység ellehetetlenítését célzó lépései ellen.

Amikor megérkezett az új igazgató, az hamar megegyezett a Vasas-elnökkel, a titkár ismét étkezett, viszont rövidesen �?? közös megállapodással �?? távozott, mert úgy ítélte meg, hogy a személye immár gátja lehet az ügyek rendezésének. Egyelõre megbízott vezetõvel, de dolgozik a helyi szakszervezet, és haladnak a vitás kérdések megoldásában.

Mondvacsinált okokból

A Liga szakszervezeti szövetségben úgy döntöttek, hogy szolidaritási alapjukból segítik a jogsértõen eltávolított szakszervezeti vezetõket. Gaskó István elnök mondja, hogy ez törzsszakszervezetében, a VDDSZ-ben már korábban is mûködött, s a lényege, hogy ne kelljen méltatlan helyzetbe kerülnie annak, aki kiáll a munkavállalók érdekeiért, s ezért mondvacsinált okokból megfosztják a munkahelyétõl. Adnak jogászi támogatást a bírósági eljáráshoz, és rendszeres, tisztességes összegû pénzsegélyt, olyan feltétellel, hogy az illetõ, ha megnyeri a munkaügyi pert, és az elbocsátó cég kifizeti az elmaradt bérét, akkor a segélyt visszafizeti.

Jelenleg részesül ebben Párma Zsolt, a Suzukinál mûködõ Esztergomi Gépkocsigyártók Szakszervezetének elnöke, akinek sorsáról ugyancsak többször beszámolt már a Népszava. (Legutóbb néhány hete, amikor a bíróság jogerõs végzéssel kötelezte a céget, hogy vegye õt vissza, és kapja meg újra eredeti munkakörét, ám �?? nyilvánvalóan csak idõhúzási okból �?? pár nappal az ítélethirdetés elõtt megint kapott egy rendkívüli elbocsátásról szóló értesítést, holott a bíróság által megsemmisített elsõ munkáltatói végzés következtében �?? nem volt Suzuki-alkalmazott.)

�?? Az érdekképviselõkkel szembeni munkaadói jogsértéseket a jelenleginél sokkal súlyosabban kellene büntetni �?? szögezi le Gaskó István. �?? Így nem éri el a kellõ hatását.

A péti Nitrogén Zrt. szakszervezeti vezetõit például ugyancsak hiába helyezte vissza bíróság az állásukba, csak az alapfizetésüket kapják, és nem mehetnek be az üzembe. A Liga ezért a bíróságtól végrehajtási eljárás lefolytatását kérte. A bíróság elsõ lépése: százezer forintos pénzbüntetés kiszabása volt. Hogy mikor ér el az összeg arra a szintre, hogy a dacos tulajdonos tényként fogadja el a jogszerûség megkerülhetetlenségét, ahhoz még kell némi türelem.

Megnyerte a pert az üzemi tanács

�?? Nekünk is volt olyan esetünk, amikor a közjegyzõi okirat pótolta a taglistát �?? válaszolja Rózsáné dr. Lupkovics Marianna, aki a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének dús tapasztalatokra szert tett jogásza, mikor a Hankook-eset kapcsán alkalmazott eljárásról kérdezzük. �?? Akkor a jogászok meggyõzték a vezetõket, hogy ez megfelelõ igazolás. Annyiban más az eset, hogy akkor az alapítást a vezetõ nyilvánosan vállalta, a többiek neve volt titok. De álláspontom szerint el kell fogadni a közjegyzõi okiratot ebben az esetben is.

�?s arra, hogy nemcsak a szakszervezetek, hanem az üzemi tanácsok tisztségviselõinek munkálkodását sem csak virágkoszorúkkal jutalmazzák a vállalatvezetõk, elmesél egy történetet. Az üzemi tanács tiltakozott egy részleg megszüntetése ellen, ahol a tanács elnöke is dolgozott. Egy hónap múlva a cégvezetés �?? a törvényileg elõírtak szerint �?? kérte a tanácstól, hogy járuljon hozzá az elnök elbocsátásához. Az nem tette meg, mert tagjai meggyõzõdéssel vallották, hogy az elbocsátást az elnöki tevékenység során kifejtett megnyilvánulásai okán akarják. A bíróságra vitt ügyet az elnök mellé álló üzemi tanács megnyerte. A jogásznõ az esethez hozzáfûzi: �??a tanács tagjai szakszervezeti tagok is voltak egyben�?�.

Bruttó 120 ezerért: helyzet van a Hankook gumigyárban (HVG.hu, 2007. július 30.)

Nem erre számítottak

Kóka János, gazdasági és ipari miniszter látványos alakításainak egyike volt, amikor egy gumikereket az újságírók elé gördítve bejelentette, hogy a dél-koreai Hankook cég nagyteljesítményû gumiabroncs gyárat épít Dunaújvárosban, több mint 26 milliárd forint állami támogatást igénybe véve a mintegy 130 milliárdos beruházáshoz. Ám az üzemben dolgozó nyolcszáz munkás többsége nincs megelégedve a munkahelyi körülményekkel, és szakszervezetet alakított érdekinek a védelmére. Ezt azonban a gyárvezetés nem ismeri el tárgyalópartnerként.

Székely Tamás, a Vegyipari, Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) alelnöke ad arcot a Hankook Magyarország kft. dolgozóit tömörítõ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének (DGSZ), mivel annak vezetõjét és tagjait a Hankook nem ismeri el, és így nem kockáztatják kilétük felfedését.

hvg.hu: Hogyan került kapcsolatba a VDSZ a Hankook szervezkedõ munkásaival?

Székely Tamás: A dunaújvárosi gumigyártók szakszervezete a VDSZ fiókszervezeteként alakult meg 2007 májusában. Júniusban a bíróság bejegyezte, s ettõl kezdve legálisan mûködik és képviseli tagjainak érdekeit. A jogi formaságokat Budapesten mi intéztük a számukra. Több száz szervezett dolgozó van a Hankooknál, akiknek a névsorát a körülményekre való tekintettel titokban kell tartanunk.

hvg.hu: Miért volt ilyen sietõs, a termelés teljes beindulása után alig néhány hónappal megszervezni a munkások érdekvédelmét?

Sz.T. : A dolgozók szembesültek azzal a ténnyel, hogy a dél-koreai cég ígéretei közül éppen a legfontosabbakat nem, vagy csak részben tartja be a vezetés. Több százan kerültek kiszolgáltatott helyzetbe. Gondolja csak meg: felszámolták kelet-magyarországi, jórészt Borsod vagy Békés megyei egzisztenciájukat, gyakran a házukat is eladták azért, hogy állást vállaljanak Dunaújvárosban. Munkásszállásra vagy albérletbe mentek, abban a reményben, hogy a jövedelmükre alapozva új életet kezdhetnek. Kiderült azonban, hogy bruttó 120 ezer forintos alapbérük, melyet - ha kifizetik �?? esetleg mûszakpótlék egészít ki, nem elegendõ ahhoz, hogy megálljanak a lábukon, és a családjukat támogassák. Nem kapták meg a megígért albérleti hozzájárulást sem, s üdülési csekket is hiába vártak.

hvg.hu: A dolgozók elégedetlenségének máris híre ment, úgy tudni, a környékrõl szinte már senki sem jelentkezik a céghez. Megtörténhet, hogy a cég annak ellenére sem tudja feltölteni a létszámot, hogy jelentõs összeget kapott az államtól munkahelyek teremtésére. Ennek konzekvenciái is lehetnek.

Sz.T. : Tény, hogy a dél-koreai cég megbízottai rosszul készítették elõ ezt a nagyszabású, milliárdokkal támogatott beruházást, nem térképezték fel elõzetesen a magyar munkaerõpiacot. Legfõbb gondjuk az volt, hogy ártalmatlanná tegyék a szakszervezetet. Holott a Hankooknak is érdeke, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatok között mûködjön a gyár. A kormánynak kell lépnie, ha nem sikerül rendezni a konfliktusokat a gyárvezetés és a szakszervezet között. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy azok a külföldi befektetõk, amelyeknek az üzemeiben a munkaügyi kapcsolatok rendezetlenek, nem kaphatnak további állami támogatást, illetve az eddigi kedvezményeket megvonják tõlük.

hvg.hu: Nem sok jót ígér, hogy a Hankook továbbra sem ismeri el a dolgozóiból alakult szakszervezetet, csak az üzemi tanáccsal hajlandó tárgyalni.

Sz.T. : A gyárvezetés a fõvárosi bíróságot sem ismeri el, mely jóváhagyta a DGSZ megalakulását, és a közjegyzõi tanúsítványt sem, amelyet a kérésére szereztünk be. Ez igazolja, hogy a DGSZ képviselõje a Hankooknál dolgozik. Ilyen viszonyok között nemcsak a képviselõ nevét nem adj