Tagszakszervezeteink oldalai (kattints a lenyitáshoz)

Okos béremelés


OKOS BÉREMELÉS

 

Mást se lehet hallani, hogy micsoda béremelések történtek az elmúlt években. A béremelésre nagy szükség van. De bért emelni csak okosan lehet. A VDSZ ezzel az oldallal is hozzá kíván járulni, hogy a béremelések velődi béremelések legyenek. A 2017. évi minimálbér és garantált bérminimum jelentős emelkedése sok százezer munkavállaló jövedelmét emelte meg. 

Ezzel az emelkedéssel viszont nem nőttek azonos mértékben a két törvényáltal már nem szabályzott bérek! Így sok millió munkavállaló fizetése már alig haladja meg a mimimálbér vagy a garantált bérminimum mértékét.

CSAK OKOSAN LEHET ÉRDEMI MEGÁLLAPODÁSOK KÖTNI!

 
Tanulmány a bérről

 

Ágazatonként tekinti át a 2016. évi bérszerkezetet a vizsgált ágazatokban. A bal oldali ábra minden esetben (az alumíniumgyártás és a gázellátás kivételével) a teljes bérstruktúrát mutatja (kék vonal), 1 millió forint alatt. A minimálbérek emelésének a hatását 2017-ben és 2018-ban a piros, illetve fekete vonal jelöli.

graf1_605

A jobb oldali ábrán a bal ábra 280 ezer forint havi bér alatti területe látható kinagyítva, annak érdekében, hogy az érintettség jobban látható legyen. Alapesetben az ábra azt mutatja, hogy milyen bérszerkezet alakulna ki, ha a munkaadók egyáltalán nem alkalmazkodnának az új bérstruktúrához és a minimálbér-emelés által nem érintett béreket változatlanul hagynák. Ez természetesen nem életszerű feltételezés, ezért azt is megvizsgáltuk, hogy hogyan alakulna a bérszerkezet, ha a munkaadók az ún. köztes béreket a régi bérarányoknak megfelelően állítanák helyre 2017-ben.

Mint látható, a változatlan bérarányok – a garantált bérminimum erőteljes emelése követ­keztében – a legtöbb ágazatban (a fa-, papír-, és nyomda-iparban, a műanyag és gumiiparban) akkor sem állnának helyre, és a bérszerkezet nem lenne a korábbi módon kellőképpen differenciált, ha a munkaadók a korábbi arányokat reprodukálnák. A munkaadókat tehát nem csak a minimálbérek emelése terheli, hanem ennél magasabb béremelést kell végrehajtaniuk a bér-átmenetek kellő alakítására.

A béralkalmazkodás sematikus ábrázolását (szaggatott vonallal) csak a minimálbér emelés hatására alkalmaztuk az ábrákon, a garantált bérminimumra nem, holott az több ágazatban is legalább akkora mértékben torzítja a bérstruktúrát, mint a minimálbér emelése. A munkaadóknak a garantált bérminimum nagyon sok munkavállalót érintő kiterjedt hatására való reakciójára vonatkozóan azonban még becslést sem lehet végezni.

Ami a bal oldali ábrán ábrázolt, 2016. évi bérszerkezetet illeti, az az egyes vizsgált ágazatok­ban erősen különbözik. Rendkívül lapos a bérgörbe a fa-, papír-, és nyomda-iparban, és meglehetősen lapos a gumi- és műanyag-iparban. A skála másik végén az alumíniumipar és a gázellátás ágazat áll, amelyben a bérgörbe meredekebb, és amely lényegében nem érintett a kötelező béremelésben. Hasonlóképpen alig érintett a gyógyszergyártás ágazat, amelynek a kereseti görbéje kifejezetten meredek. Ez csak részben magyarázható a szellemi foglalkoz­tatottak viszonylag magas arányával (60%) ebben az ágazatban, mivel – mint a 2. táblázat mutatta – a minimálbérek emelése csupán az alkalmazottak 9,1%-át érinti. A szellemi alkal­mazottak magas aránya – és az ágazat magas profitabilitása – a fizikai dolgozók esetében is a minimálbérnél magasabb bérezést tesz indokolttá és lehetségessé.

Szintén az átlagnál meredekebb a vegyi termék gyártás ágazat bérgörbéje, amelyben 41% a szellemi dolgozók aránya. Itt a minimálbér-emelés kevésbé, sokkal inkább a garantált bérminimum emelése okoz bérszerkezet-torzító hatást.

 
Hogyan emelkedjenek a bérek?
Hogyan emelkedjenek a bérek?
ATV Start adásában Székely Tamás 2017. október 6.