Tagszakszervezeteink oldalai (kattints a lenyitáshoz)

Munkavédelem


A VDSZ kulcsfontosságú területnek tartja a munkavédelmet.

Ez alapvetően szakszervezeti feladat is, hiszen a dolgozók egészsége, biztonsága mindig az elsőrendű szempont kell legyen a munkahelyeken. Jelmondatunk: Hidd! Tudd! Tedd!

VDSZ MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG: http://vdsz.hu/munkavedelem/

E-mail: munkavedelem@vdsz.hu

VDSZ kapcsolatok munkavédelmi kérdésekben:

Cseh János - VDSZ mv. felelős, munkavédelmi szakember
(06-1-461-2462, janoscs@vdsz.hu)

Kovács László - VDSZ országos titkár, munkavédelmi szakember
(kowako@vdsz.hu - 06-1-461-2419 / +36 20 435 2389 - munkaidőben)

MUNKASZAKI KLUB Facebook oldal

További információk: munkaszaki.hu


 

 MUNKAVÉDELMI HÍREINK az alábbiakban olvashatók:

 
Foglalkozási eredetű rákos megbetegedések – az EU szabályozásai kihatnak az Ön munkahelyére is!

Foglalkozási eredetű rákos megbetegedések – az EU szabályozásai kihatnak az Ön munkahelyére is!

Európai Unió-szerte a rák jelenti a legnagyobb egészségügyi kockázatot a munkahelyeken. Noha a rákos megbetegedéseknek rendszerint összetett okai vannak, a válaszintézkedések egyike legalábbis meglehetősen egyszerű: csökkentenünk kell, illetve fel kell számolnunk a betegséget előidéző vegyi anyagoknak való expozíciót a munkahelyeken.

Az Európai Bizottság 2016 folyamán egész Európára kiterjedő, széles körű eszmecserét kezdeményezett a szociális értékekről és jogokról – mégpedig abból az indíttatásból, hogy létrehozza a szociális jogok európai pillérét és biztosítsa, hogy Európa a lehető legmagasabb színvonalat érje el ezen a kulcsfontosságú területen.

„Hathatósan kezelnünk kell a globalizációval, a munkaidő-szervezés terén bekövetkező változásokkal és a népesség elöregedésével kapcsolatos kihívásokat, és a mindenkori feltételekhez alkalmazkodva jobbá kell tennünk az európai polgárok mindennapi életét” – fogalmaz Marianne Thyssen, aki 2014 óta az Európai Bizottság  foglalkoztatásért, szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa.

Ehhez szorosan hozzátartozik az is, hogy javítsuk a munkakörülményeket, és ezáltal nagyobb védelemben részesítsük a munkavállalókat a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel szemben. A dolgozók egészségének védelméről a munkával töltött éveik alatt mindvégig gondoskodni kell.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) 2016-ban létrehozta saját Munkavédelmi Bizottságát (Heath and Safety Commettee), amelynek tagjai az EU országai által delegált munkavédelmi szakértők, foglalkozás-egészségügyi szakemberek. A közelítőleg 35 fős, Brüsszeli központtal működő testület munkájában Magyarország részéről az öt hazai szakszervezeti konföderáció küldötteként Kovács László munkavédelmi szakember, a VDSZ országos titkára vesz részt, aki az eddigi valamennyi ülésen jelen volt és már korábbi Vegyipari Dolgozó lapszámokban is beszámolt a bizottság munkájáról. A legutóbbi, brüsszeli bizottsági ülésre 2017. február 15-én került sor, amely során a korábban már felvetett témák (foglalkozási eredetű rákkeltők, váz- és izomrendszeri megbetegedések, európai és helyi munkavédelmi kapmányok) előrehaladását tekintették át.

Elsődleges prioritás, hogy – alapos szakmai előkészítő munkával – megerősítsük azokat az uniós szabályokat, amelyek a rákkeltő vegyi anyagoknak való munkahelyi expozíció kockázatát hivatottak csökkenteni.

Jelenleg az EU-ban mintegy 20 millió munkavállaló van kitéve legalább egynek ezek közül a vegyi anyagok közül.

Az ETUC munkavédelmi bizottságának egyik fő törekvése épp ezért az, hogy a szakmai előkészítő dokumentumokban szereplő, bizonyítottan rákkeltő hatású (karcinogén), mutagén (genetikai károsodást okozó) és reprotoxikus (szaporodási képességeket károsító) anyagok listáját bővítse, azok határértékeit feltüntetve.

Jelenleg a direktívában (2004/37/EK - foglalkozási eredetű rákkeltők és muntagének irányelv) a foglalkozási expozícióra vonatkozó határérték mindösszesen 3 (három!) anyagra van megadva: a benzolra, a vinil-klorid monomerjére és a keményfaporokra. Nyilvánvalóan a ténylegesen rákkeltő anyagok listája ennél nagyságrendekkel bővebb, tehát szükséges a lista bővítése is, hogy ezek figyelembe vétele kikényszeríthető legyen.

A távlati cél legalább 50 körüli ilyen anyag expozíciós határértékekkel együtt való direktívába illesztése, azonban a folyamat sajnos nem halad kellő sebességgel. 2016-ban, az erdetei elképzelések szerint, első körben 13 anyag jogszabályi beillesztését kellett volna az Európai Bizottságnak javasolnia az Európai Parlament felé, azonban ez nem történt meg, 2017 januárjában 7 anyag listára vételére tett a biztottság javaslatot.

Ilyen anyagok például az akrilamid, az etilén-oxid, a butadién, a kis szemcsés szilikátok, vagy a króm(VI), ezek jelenleg is sok rákos megbetegedést okoznak világszerte a munkahelyeken.

Miért fontos ez az EU tagországaiban, így hazánkban is?

A munkahelyeken, a rákkeltő vegyi anyagok expozíciójában eltöltött idő nyilván jelentős károsító hatással járhat. A munkavédelmi bizottság által javasolt intézkedés esetén az elkövetkező 50 évben 100 ezer ember életét tudnánk megmenteni, és még ennél is sokkal több embert tudnánk megóvni a rák okozta szenvedéstől és a rákbetegségek gazdasági következményeitől.

A direktívába illesztett lista és határértékek együttes szerepe az, hogy a bíővítés elfogadását követően ezekre minden egyes munkahelyen közvetlenül lehet és kell hivatkozni, valamint a kockázatértékelések elkészítésekor is szükséges figyelembe venni.

Elsődleges közös feladatunk, hogy védjük az európai és a magyar munkavállalók egészségét és biztonságát. A javasolt jogszabály azonban a munkáltatóknak és a tagállamoknak is a javát szolgálja, és a gazdaság egésze szempontjából előnyös. A munkáltatóknak azért, mert nagyobb védelemben tudnák részesíteni dolgozóikat, ami meggyőződésünk szerint a cégek többségének a szívügye. Amennyiben a javaslat megvalósul, a munkaadók konkrét mércét kapnak a kezükbe annak megállapításához, hogy mennyire felelnek meg a rájuk vonatkozó jogszabályoknak és normáknak.

Gazdasági érdekük is fűződik ehhez, ugyanis a vállalat már kiképzett, szakmai tapasztalatokkal felvértezett alkalmazottjai tovább maradnak egészségesek. Költségvetési szempontból is kedvezőek a javasolt intézkedések, hiszen ha életbe lépnek, csökkenthetők a tagállamok által a rákbetegségek kezelésére és a rákos betegek rehabilitációjára fordítandó egészségügyi kiadások. A gazdaság egésze szempontjából pedig korántsem elhanyagolható, hogy javulni fog a munkatermelékenység, és enyhülni fognak az államháztartásra nehezedő terhek.

A veszélyforrásokat nem lehet teljesen kiküszöbölni – sem a munkahelyen, sem az élet más területein. De ha alkalmunk nyílik arra, hogy mérsékeljük a kockázatokat és emberi életeket mentsünk meg, kötelességünk cselekedni. A beterjesztett javaslat ebben a szellemben fogant, és a jövőben is elkötelezetten, kiemelt feladatként fogunk munkálkodni azon, hogy más vegyi anyagokra vonatkozóan is új expozíciós határértékre tegyünk javaslatot.

Európa eddig is példát mutatott a világnak a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén. Az elért tudományos eredményeknek és a szociális partnerekkel folytatott intenzív párbeszédnek köszönhetően szükség van ennek továbbvitelére és hathatós képviseletére.

AZ ETUC „Állítsuk meg a foglalkozási eredetetű rákos megbetegedéseket!” című kampánya elindult, erről folyamatosan tájékoztatunk mindnekit a VDSZ honlapján, a Munkavédelem fül alatt, avagy a mellékelt QR kódot beolvasva egyszerűen elérhető okostelefonokról is.

A fenti anyagot az Európai Bizottság összefoglalója és az ETUC munkavédelmi bizottságán elhangzottak alapján összeállította: Kovács László, a VDSZ munkavédelmi szakértője.

Mit kell tennie a munkáltatónak, hogy a rákkeltő kockázatokat jól kezelje? 

  • tájékozódnia kell a munkavédelmi jogszabályokról (kockázatértékelés, egyéni védőeszköz juttatási rend, munkavédelmi oktatás, munkabaleset bejelentése stb.)
  • ehhez munkavédelmi felelőst kell foglalkoztatnia, illetve 2016 nyarától immár 20 fős céglétszám felett (de külön munkavállalói kezdeményezésre az alatt is!) kötelező jelleggel munkavédelmi képviselőválasztást kell tartania
  • kiváltani, ill. csökkenteni a veszélyes anyagok használatát kevésbé veszélyessel
  • amennyiben a helyettesítés nem megvalósítható, zárt technológiát kell alkalmaznia
  • a technológia során el kell érni, hogy minél kisebb számú dolgozó kerüljön expozíciós környezetbe
  • a kollektív védelem mellett egyéni védőeszközöket is juttatnia szükséges a megfelelő védelmi hatékonyság biztosítása érdekében
  • megfelelő adatgyűjtést és nyilvántartást kell vezetnie az expozíciónak kitett munkavállalókról
  • tájékoztatni és képeznie kell a dolgozókat a veszélyek felismerésére és a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzésre

 2017. február 21.